Novák Veronika (szerk.): Migráció - Nostra Tempora 5. (Dunaszerdahely, 2001)
Kujbusné Mecsei Éva: Migráció Nyíregyházán 1753 - 1837 között
Migráció Nyíregyházán 1753-1837 között A XVIII. század második felében hívás nélkül, sőt nemességét eltitkolva érkezett Békés megyéből néhány család. Letelepedésükkor ugyanúgy vállalták a mindenkire egyformán vonatkozó terhek viselését, mint a jobbágyok. Nemesi jogaik érvényesítését nemcsak a jobbágyközösség, hanem sokáig a földesurak, illetve a nemesi vármegye sem pártolta. Az úriszék 1786-ban csupán annyi engedményt tett számukra, hogy ezután adójukat nem a helység parasztbírája szedte be, hanem közvetlenül fizethették a megyei perceptornak, valamint mentesültek a katonai beszállásolás alól. A jogérvényesítési nehézségek és a közösség sajátossága is oka lehet annak, hogy a mezővárosi időszakban nem sok nemes élt Nyíregyházán. Akik a XIX. század végétől jöttek, azok leginkább kézművesek vagy értelmiségiek voltak. Még az 1830-as években is a lakosságnak csupán két és fél százalékát alkották. Nemesi jogérvényesítésük miatt időnként konfliktusba kerültek a parasztközösséggel, vitáik élét azonban tompította az, hogy közülük sokakat, mint arra érdemes városlakókat választottak be az elöljáróságba, illetve az is, hogy mind gyakrabban fűzték őket össze családi szálak a tehetősebb nem nemesekkel. A betelepülésben sem nagyobb eseményhez, sem egy konkrét dátumhoz nem köthető a számban jelentéktelen, de a város életében fontos szerepet játszó értelmiség megjelenése. Nem telepítéssel, spontán bevándorlással, vagy „rangrejtett besurranással" kerültek a városba, hanem szinte mindannyiukat levél által hívta ide a közösség. A Békésből áttelepülőkkel már 1753-54-ben jött lelkészük, a szarvasiakkal tanítójuk, aki aztán a közösség első jegyzője lett. De hamar megjelentek más felekezetek lelkészei, tanítói, valamint az orvosok és felcserek is. Az örökváltságokat követően, amikor a megváltakozott város már földesúri jussokkal is bírt, fiscalisokat is alkalmaztak jogi ügyeik intézéséhez. A helyi igazságszolgáltatási eljárások bővülését követően pedig egyre több ügyvéd telepedett le itt. A megváltakozott város mind szélesebb körűvé váló gazdasága is megkövetelte, hogy szakértő intézze a pénzügyeket, így az elöljáróság számvevőt alkalmazott. A meghívólevéllel érkező értelmiség száma a lakosság növekedésével, a város anyagiakban való gyarapodásával, urbanizálódásával, jogi lehetőségeinek bővülésével egyre nőtt. A 117
