Tóth Károly (szerk.): Ezredforduló. A tudomány jelene és jövője a kisebbségben élő közösségek életében c. konferencia előadásai - Nostra Tempora 3. (Dunaszerdahely, 2001)
Jelen és jövő. Modellértékű kutatások ismertetése - Vári András: Többnemzetiségű kistérségek a visegrádi országok határain - a kutatás lehetőésgei és az MTA Kisebbségkutató Intézet tervei
Többnemzetiségű kistérségek a visegrádi országok határain... Ráadásul a jövőkép vélhetően adott kisebbségen belül is egyrészt különböző, legalább a kisebbség szórvány vagy tömbjellegének függvényében, de gyakran régiók és rétegek szerint is. Változó is mind a kisebbségi társadalmak (társadalmak - hiszen most láttuk, adott kisebbségen belül is indokolt lehet a többes szám) belső szerkezete, mind pedig nemzetiségi identitása. Ha tehát bármely tudományos diszciplína a dolgok könnyebb, egyértelműbb megragadhatósága érdekében egyrészt redukálja a komplexitást, másrészt kimerevíti a gyorsan változó képet, például az etnikai identitásra, mint múlt társadalmi folyamatok termékére, mint kihűlt, megszilárdult képződményre tekint, akkor túl nagy árat fizet a tudományos egzaktságért, melynek legfeljebb szilárdsága és "zártsága" illetve “nyitottsága" különbözik. Maga a kontextusból kiszakító, egy valamilyen nagyobb egység (régió, ország) társadalmi szerkezetével egyezően tagolt mintára statisztikailag kiértékelhető kérdőíveket rászabadító módszer sem alkalmas arra, hogy mozgó vadra lőjön, és újra meg újra át- meg átalakulóban lévő társadalmi identitásokat legyen képes vizsgálni, ám a mögöttes elméleti jellegű feltevések is az etnicitást kialakultnak, befejezettnek tekintik. Mindez a határtérségekben egyre kevésbé reális feltevés illetve eredményes módszer, a határlebomlások kapcsán határmenti etnikumok identitásában történelmi léptékben mérve gyors változások mennek végbe. Másként kell tehát a dolgokat megfogni, különösen itt a határon. 2. Az etnikai identitások kutatásának néhány lehetséges útja De lehet-e vajon másként? Lehet, de nem könnyen. Megszívlelendők a nálunk virágzó és jelentős értékeket létrehozó egyrészt néprajzi-antropológiai, másrészt társadalomtörténeti jellegű közösségtanulmányok (community studies) tanulságai, különösen azokban az esetekben, ahol az interetnikus kapcsolatrendszerek XIX-XX. századi átalakulása is napfényre került.4 Módszereiket tekintve a legnagyobb kihívás a Csíkszeredái antropológusok munkája, bár ezek a kutatók éppen nem a földrajzi határon dolgoznak - de a kulturális tagozódás, az antropológiai értelemben vett kultúra lehatároló és átjárót nyitó, befogadó, megtartó és elbocsátó mechanizmusai 86