Tóth Károly (szerk.): Ezredforduló. A tudomány jelene és jövője a kisebbségben élő közösségek életében c. konferencia előadásai - Nostra Tempora 3. (Dunaszerdahely, 2001)
Jelen és jövő. Modellértékű kutatások ismertetése - Lampl Zsuzsanna: Az értérendkutatástól az iskolaportrékig
LampI Zsuzsanna a kívánatosnak és fontosnak minősített elvek megvalósítást nyerjenek. A kérdőív negyedik és ötödik részében nyitott kérdések szerepeltek. A negyedik részben valamennyi csoport tagjai ugyanazokra a kérdésekre válaszoltak. Eközben jellemezték az adott iskola koncepcióját, előnyeit, hátrányait, a problémákat, amelyekkel épp küzd, a tanári kart, a diákságot, javaslatokat tettek az iskola működésének javítására. Tehát ezek az információk tulajdonképpen az adott iskola valós helyzetét mutatják be, a kérdőív előző részeiben szereplő kérdésekkel szemben, amelyek az ideált, az optimális képet voltak hivatottak felmérni (kivételt képeznek az értékrendeket felmérő kérdések). Nemcsak azt tudjuk meg, milyen kellene, hogy legyen az a bizonyos játszótér, a játékosok, a szabályok és maga a játék, hanem azt is, hogy mindenkinek a saját iskolájában milyen a valós helyzet, s ez a helyzet mennyire követi az elvárásokat. Az információk ilyen ütköztetése során érdekes iskolaportrék kialakulását követhetjük nyomon. Például van olyan iskola, amelyben az igazgató és a pedagógusok értékrendjében nincs meghatározó különbség, nevelési elveik és szerepelvárásaik is hasonlóak, eltér viszont az igazgató önmagáról alkotott képe a pedagógusok róla alkotott képétől, s mivel az utóbbi messze van az ideáltól, nagyon magas az iskola pedagógusainak fluktuációja. Mindezen információ mellett a megkérdezettek önmagukról is értékes tényeket árultak el, pl. a szülők mennyire ismerik az iskolát, amelyben gyermekük tanul, a diákok, mennyire fontos nekik az iskola arculatának alakulása, stb. A kérdőív ötödik, azaz utolsó részében a diákok és a szülők kérdései különböztek az igazgatók és a pedagógusok kérdéseitől, de valójában minden megkérdezett esetében a konkrét iskolához való viszonyulás mikéntjét pontosítottuk. A felvázoltakból kitűnik, hogy a kutatás kiindulópontját az értékrendek alkották, s fokozatosan, apró lépésekben a konkrét iskolák konkrét portréjáig jutottunk el. Ennek több oka van. Egyrészt érdekes és tanulságos az általánosan igazolást nyert összefüggésekből kiindulva lebontani ezeket az egyes iskolákra. Másrészt az összefüggések értelmezésénél sok esetben nem a szokványos független változók okoznak hasadást - tehát például az, hogy hány éves a megkérdezett, milyen iskolai végzettséggel rendelkezik (a 54
