Tóth Károly (szerk.): Ezredforduló. A tudomány jelene és jövője a kisebbségben élő közösségek életében c. konferencia előadásai - Nostra Tempora 3. (Dunaszerdahely, 2001)
A humán tudományok és a tudományos műhelyek szerepe a nemzeti kisebbségek társadalmi és kulturális életében - Szarka László: Az integrált kisebbségkutatási modell lehetőségei
Az integrált kisebbségkutatási modell lehetőségei zel harmincéves szünet következett az etnikus tárgyú magyar kutatásokban. A pártállami magyar tudománypolitika csak az 1960-as évek végén ismerte fel a hiányzó etnikai, kisebbségi tudományos vizsgálatok negatív következményeit, a közgondolkodásban, közoktatásban, illetve a politikai döntés-előkészi'tésben egyaránt meglévő tájékozatlanságot. Intézményesített kisebbségkutatásra azonban csak később, az 1980-as évek közepén, az Országos Széchenyi Könyvtár keretében a Magyarságkutató Intézet megalapításával nyílt lehetőség. Ez az Intézet, amely később a Teleki Alapítvány, majd 1999-től a Teleki László Intézet égisze alá került, szinte kizárólag a határon túli magyar kisebbségek vonatkozásában végez kutatásokat és hozott létre komoly adatbázisokat. A Magyar Tudományos Akadémia társadalomtudományi intézeteiben az 1980-as években az etnikus, kisebbségi tárgyú kutatások továbbra is egymástól elszigetelten folytak, ami miatt a legnagyobb magyar kutatási hálózatban rejlő lehetőségeket az 1989 előtti és utáni években sem sikerült a kérdés iránt egyre fokozódó érdeklődés szolgálatába állítani. Az 1998-ban a fejlesztési program és a stratégiai kutatási program részeként létrehozott Akadémiai Kisebbségkutató Műhely (AKM) fennállásának két és fél éve alatt három célcsoportot (a szomszéd országokban, illetve a nyugati és tengerentúli diaszpórában élő magyar közösségeket, a kelet-közép-európai régió, s azon belül főként a magyarországi cigány/roma népességet, valamint a többi magyarországi 12 törvényileg elismert kisebbséget) vizsgált. Ezen a három célcsoporton belül az alábbi négy témakörben végzett kisebbségi tárgyú kutatásokat: 1. a kisebbségi közösségekhez tartozó egyének és a közösségek identitásszerkezetének alakulását befolyásoló történeti, nyelvi, gazdasági, bel- és külpolitikai tényezők, nyelvváltási, akkulturációs, asszimilációs folyamatok komplex vizsgálata 2. a kisebbségi kérdés megoldásában optimális modellnek tekinthető önkormányzati rendszerek, programok, intézmények elemzése Magyarországon, a szomszéd országokban és európai összehasonlításban 3. a kelet-közép-európai nemzetiségileg vegyes telepítettségű régiók etnikai térszerkezeti változásainak okai és 33
