Tóth Károly (szerk.): Ezredforduló. A tudomány jelene és jövője a kisebbségben élő közösségek életében c. konferencia előadásai - Nostra Tempora 3. (Dunaszerdahely, 2001)
A humán tudományok és a tudományos műhelyek szerepe a nemzeti kisebbségek társadalmi és kulturális életében - Szarka László: Az integrált kisebbségkutatási modell lehetőségei
Szarka László következményei az ott élő etnikai csoportok egymás közötti kapcsolatára 4. a magyarországi és kelet-közép-európai roma/cigány népesség helyzetében bekövetkezett gazdasági, kulturális, szociális, településszerkezeti változások vizsgálata. A további feladatok (a nemzetközi tudományos együttműködésben a Kárpát-medencei etnikai-nemzeti kisebbségi kérdések megjelenítése, a Magyarországgal szomszédos államokban élő kisebbségi magyar közösségek dinamikus önszerveződésének, a magyar-magyar kapcsolatok minőségi átalakulásának kutatása, a vélhetően sok konfliktushelyzetet okozó kelet-közép-európai cigánykérdés folyamatos tudományos elemzése, a kormányzati, nemzetközi intézmények megrendeléseinek teljesítése, a visegrádi együttműködésben kialakult lehetőségek stb.) miatt valóban szükségessé vált az önálló intézeti státuszú akadémiai kutatóhely létrehozása. A kelet-közép-európai térség kisebbségeinek identitás- és térszerkezeti változásait, politikai helyzetüknek és jogi státuszuknak alakulását, a többség-kisebbšég viszony potenciális és valóságos konfliktusait, a közeljövőben újra és újra felerősödő migrációs folyamatokat, akárcsak kisebbségi a kérdések kezelésére szolgáló megoldási alternatívákat folyamatosan módszeres és jól előkészített vizsgálatok tárgyává kell tenni. Mindezeket a kérdéseket olyan kutatóintézeti szerkezetben célszerű vizsgálni, ahol az interdiszciplinaritás, a történeti, szociológiai, etnodemográfiai és etnogeográfiai, kulturális antropológiai, esetenként a szociolingvisztikai kutatások elemi feltételeit biztosítani lehet. Az akadémiai társadalomtudományi intézetek érdekelt kutatóinak részvételével minél előbb el kellene kezdeni az etnikai, kisebbségi kutatások alapszótárának rövidebb (iskolai) és terjedelmesebb (akadémiai) változatát. Ez a munkálat lehetne a terminológiai és módszertani alapja a magyar nyelvű inter- és multidiszciplináris etnikai kutatásoknak, merthogy az angolszász, francia, német nyelvű szakirodalomban már rögzített megközelítések adaptálásával megteremtené a módszertanilag integrált kutatások közös nyelvét. Ugyancsak megkerülhetetlen feladatnak tűnik a kisebbségi kutatásokban érdekelt intézetekkel egyeztetve az integrált statisztikai, térképészeti, történeti, néprajzi, antro34
