Tóth Károly (szerk.): Ezredforduló. A tudomány jelene és jövője a kisebbségben élő közösségek életében c. konferencia előadásai - Nostra Tempora 3. (Dunaszerdahely, 2001)
A humán tudományok és a tudományos műhelyek szerepe a nemzeti kisebbségek társadalmi és kulturális életében - Szarka László: Az integrált kisebbségkutatási modell lehetőségei
Az integrált kisebbségkutatási modell lehetőségei felbecsülhetetlen. A romániai, szlovákiai, kárpátaljai, vajdasági népszámlálási statisztikai adatbázisok részleges feldolgozásával az elmúlt évtizedben hatalmas előrelépés történt. Ma és holnap ezeket az adatbázisokat kell felhasználóbarát formában integrálni, regionális, lokális kutatási eredményekkel kiegészíteni, pontosítani. A magyar kisebbségkutatás jelene és jövője jórészt azon múlik, hogy ezt az irdatlanul nagy munkát, a Kárpátmedencei etnikai, kisebbségi adatok begyűjtését, feldolgozását, jól felhasználható, integrált adatbázisok kiépítését minél előbb és minél összehangoltabban folytatni kell. Ezzel szorosan összefügg egy másik alapkérdés: kijelölődhetnek-e kutatási prioritások, létrejöhetnek-e olyan kutatásszervezeti megoldások, amelyekben az egyetemi, akadémiai, regionális és lokális szintek együttműködése, összekapcsolódása magától értetődő, egymás mellé rendelt viszonyban álló modellt eredményez? Milyen akadályok állnak előttünk a magyar kisebbségi közösségek valóságos demográfiai és etnikai térszerkezeti helyzetének pontos feltérképezésében, a kétnyelvűséggel és a többes identitásszerkezetekkel összefüggő kérdések átfogó, tervezett, közös kutatásában? Ismereteink ma még meglehetősen hiányosak, amit jói tükröznek a most megjelent, illetve megjelenés előtt álló történeti összefoglalók a 20. századi kisebbségi magyar fejlődésről. Ezek a rendkívül hasznos és fontos kísérletek az eddigi ismeretek rendszerezésére egyszersmind jó kiindulópontjai is lehetnek a kisebbségi magyar közösségek és a nyugati, illetve tengerentúli diaszpóra helyzetének, életének módszeres, adatbázisokon nyugvó feltárásában. Amit fentebb a statisztikai, szociológiai, térképészeti, nyelvészeti, történeti, néprajzi, antropológiai stb. adatbázisok építéséről jeleztünk, az hatványozottan érvényesnek tűnik az intézmények és diszciplínák közötti együttműködés új modelljének kialakításában. A magyar kisebbségekkel foglalkozó kutató csoportok, intézmények és kutatási programjaik autonómiájának érintetlensége mellett három szinten megkerülhetetlennek látszik az eddiginél szorosabb és szervezettebb együttműködés: az integrált adatbázisok kiépítésében célszerű mielőbb elkezdeni azt az egyeztető folyamatot, amelyben mindenki testre szabott feladatokat kap, illetve vállal. A pénz- és munkaigényes ku31
