Tóth Károly (szerk.): Ezredforduló. A tudomány jelene és jövője a kisebbségben élő közösségek életében c. konferencia előadásai - Nostra Tempora 3. (Dunaszerdahely, 2001)
A humán tudományok és a tudományos műhelyek szerepe a nemzeti kisebbségek társadalmi és kulturális életében - Szarka László: Az integrált kisebbségkutatási modell lehetőségei
Szarka László kat, amelyek a kisebbségtudomány megalapozását jelenthették volna. A két világháború közötti egyetemi kisebbségi intézetek, majd pedig a Teleki Pál Intézet bevallottan a revíziós külpolitikai célok döntés-előkészítését, dokumentációját volt hivatott szolgálni, s így csak a kisebbségi jog, a statisztika és etnogeográfia terén születtek ebben az időszakban maradandó értékű munkák. Jórészt máig az a helyzet, hogy az interdiszciplinaritás helyett jobb esetben inkább csak több tudományág képviselőinek egymás kutatásait kiegészítő és felerősítő együttműködéséről van szó. Legtöbbször ugyanazon jelenségek különböző tudományági megközelítésben való párhuzamos leírása, nem ritkán egymástól eltérő vagy eltérő értelemben használt fogalmi apparátussal. Gyakran a tisztázatlanul hagyott kisebbségtipológiai problémák teszik összehasonlíthatatlanná, nemzetközileg felhasználhatatlanná a kisebbségi kutatások eredményeit, ami a kérdéskör tartós átpolitizáltsága és konjukturális beütései mellett különösen nyugtalanító jelenség. Ma már jól lehet látni, hogy a magyarországi kulturális antropológia az a diszciplína, amely a nyugati kisebbségkutatás antropológiai, szociológiai, politológiai terminológiájából, módszertanából a lassú adaptációs folyamatokat felgyorsítva igyekszik minél több elemet meghonosítani. Ennek során is felerősödni látszik az igény a valódi interdiszciplináris megközelítések és módszerek alkalmazására a konkrét etnikai, kisebbségi tárgyú kutatási projektekben. Nagy kérdés persze, lehetséges-e az angolszász, francia etnikus fogalomtárak átvétele, normatív alkalmazása? Nem ütköznek-e bele ezek a kísérletek a hagyománytisztelő magyar társadalomtudományi fogalomhasználat betonfalaiba, az egyes tudományágak sajátos, házi használatú fogalomértelmezési gyakorlatába? Ennél is sürgetőbb és nagyobb horderejű kérdésnek tartom a jelenleg fölöttébb hiányos, kezdeti stádiumban lévő adatbázisok problémáját. A Teleki László Intézetben évek óta folyó adatbázis-építésen kívül nincs igazán megfogható, használható dokumentációs munka. A Telekiben elkészült, illetve készülő etnodemográfiai, statisztikai, bibliográfiai, kronológiai adatbázisok, illetve a módszeresen begyűjtött kortörténeti dokumentációk jelentősége ezért is 30
