Tóth Károly (szerk.): Ezredforduló. A tudomány jelene és jövője a kisebbségben élő közösségek életében c. konferencia előadásai - Nostra Tempora 3. (Dunaszerdahely, 2001)

Tudományos műhelyek - Gábrity Molnár Irén: Vajdasági magyar humán tudományosság és a tudományos műhelyek szerepe

Vajdasági magyar humán tudományosság...

Ságban (a nemzeti jogok törvényes rendezésének hagyományai és gyakorlata a Monarchiától napjainkig).

Néprajzkutatók Vajdaságban sokan vannak. A zentai alkotóműhely (Tripolszky Géza, Burány Béla, Bodor Anikó, Fábri Jenő) elsősorban népdal-, népballada- és népmesekutatással foglalkoznak. Tőke István Zenta anekdotakincsét adta ki. Bezdán történelmével, de orvostörténettel és néprajzzal is Balia Ferenc doktor foglalkozik. A népi vallásosság terén Borús Rózsát, a kupuszinai Silling Istvánt, a doroszlói Kovács Endrét kell megemlíteni. A székelykevei téli népszokásokat Botka József bánáti plébános gyűjtötte össze. A székelyek körében Király Ernő végzett népzenekutatást, Vajdaságban pedig Bodor Anikó igyekszik rendszerezni ezeket az ismereteket. A tárgyi néprajzkutatásban ismertek Beszédes Valéria és Harkai Imre (népi építészet) munkái és Csorba (Temerin) írásai. Kalapis Zoltán néhány kötetben mutatkozott be: Bánát könyve (1979), Vándorok és letelepülők (1985), Balladaénekesek, mesemondók, vásárosok (1980). Ő egybekapcsolta a néprajzot a művelődéstörténettel, a szociográfiát a történelemmel. Penavin Olga népi kalendáriuma a jugoszláviai magyarság esztendő-néprajzával foglalkozik (Forum, 1988).

A Létünk folyóirat gyakran jelentet meg néprajzi tárgyú tanulmányokat, sőt tematikus számokat is. Az 1995. évi 1-2. szám a doroszlói védőszentekkel foglalkozik (Kovács Endre), Nepomuki Szent János kultuszával (Balia Ferenc, Raj Rozália, Nagy István, Horváth Alice), Szent Rókus kultuszával (Beszédes Valéria), Illés-napi hagyományokkal Temerinben (Csorba Béla), Nyugat-bácskai kápolnákkal (Silling István), védőszentekkel (Hegedűs Antal). Az 1998. évi 3-4. számban a Kiss Lajos Néprajzi Társaság munkatársai jelentették meg írásaikat parasztkántorok és kántortanítók tevékenységéről.

A néprajztudomány legfőbb művelőjeként Jung Károly egyetemi tanárt, írót és költőt kell kiemelnünk, aki a magyar, de a komparatisztikus (délszláv) néprajzkutatással is foglalkozik (Esszéi: Köznapok és legendák, Forum, 1992, azután Az emlékezet útján, Forum, 1993). A JMMT kiadványaiként jelentek meg: Bácskai magyar népviseletek (1994); majd néhány szorgalmas néprajzos tollából: Tripolszki Géza (Nem bánom, hogy juhásznak születtem, 1992; Munkák, ünnepek, népszokások, 1993), Lábadi Károly

225