Tóth Károly (szerk.): Ezredforduló. A tudomány jelene és jövője a kisebbségben élő közösségek életében c. konferencia előadásai - Nostra Tempora 3. (Dunaszerdahely, 2001)
Tudományos műhelyek - Gábrity Molnár Irén: Vajdasági magyar humán tudományosság és a tudományos műhelyek szerepe
Tudományos Műhelyek könyvei (Emberek, sorsok, balladák, 1991; Emberek, sorsok, katonák, 1993) és Gallusz László szociográfiai portréjai (Földéhség, 1993). A Létünkben közzétett demográfiai munkákra figyeltek fel először magyar népességelemzők. így például Győré Kornél a Vajdaság népeinek és nemzetiségeinek területi megoszlásáról... (1971) szóló munkájára, azután arra, amely a vajdasági városok népességének alakulásáról, a 16. század végi Bácska népességszámáról szól (1973), és amely a területi urbanizáció sajátosságaira mutat rá a Vajdaságban (1977). A Létünk demográfiai pályamunkákat jelentetett meg 1991-ben (4-5), a jugoszláviai magyarságról (Mimics Károly és Bálint Sándor írásai). Mimics Károly demográfiai munkái a vajdasági magyarság asszimilációját igyekeznek reálisan bemutatni (A vajdasági magyar népesség főbb vonulatai napjainkig, Üzenet, Szabadka, 1998), nemcsak a hazai, hanem az anyaországi (Regio), erdélyi folyóiratokban is. A Magyarságkutató Tudományos Társaság kiadványaiban rendszeresen a vajdasági magyarság időszerű demográfiai mutatóival foglalkozik, mint emberi erőforrás jellemzésével. Biacsi Antal 1994-ben egyes vajdasági magyarlakta községek délvidéki demográfiájából publikált. Újabban Magyar Csernye népességét tanulmányozza. A Magyarságkutató Tudományos Társaság jelenleg, a nagyméretű migrációt (a magyarok emigrálása a 90-es években) és a szórványmagyarság helyzetét kutatja. Jogtudományi írások két területet ölelnek fel: legtöbb jogász a jugoszláv jogrendszer sajátosságaival foglalkozik (Hock Rudolf, Szalma József, Várady Tibor, Fejős I. István, Letsch Endre - jogi nyelv -, idős és ifjabb Korhecz Tamás, joggyakorlatunkról), de néhányan a nemzetközi jogismeretük által is hírnevet szereztek (Várady Tibor, Bozóki Antal). A jog rendes tanáraként dr. Szalma több egyetemi tankönyvet (polgári jog) és monográfiát jelentetett meg szerb nyelven, de az anyaországban publikált szakmai tanulmányai is figyelemre méltóak. A kisebbségi jogok, a nyelvhasználat kérdései, egyenjogúság, majd az autonómia kérdése a kilencvenes évek végén új kutatási területet nyitott a vajdasági magyar jogászok számára: Bozóki Antal a környezetszennyezés, államfelelősség, kártérítés témát 1993-ban dolgozta fel (JMMT), majd 2000-ben megjelent egy szerzői közösség tollából a Kisebbségjog és joggyakorlat a Vajda-224
