Tóth Károly (szerk.): Ezredforduló. A tudomány jelene és jövője a kisebbségben élő közösségek életében c. konferencia előadásai - Nostra Tempora 3. (Dunaszerdahely, 2001)
Tudományos műhelyek - Gábrity Molnár Irén: Vajdasági magyar humán tudományosság és a tudományos műhelyek szerepe
Vajdasági magyar humán tudományosság... Ezt követte 1998-ban a Vajdasági útkereső kötet, amely a Társaság időszerű kutatásainak ismertetése: az időszerű jugoszláv társadalmi környezet elemzése (Gábrityné Molnár Irén), a magyar kisebbség iskolázottsági szintje (Mimics Károly), a pedagógushiány (Tóth Lajos), gondolatok egy oktatási tanács létrehozásához (Ágoston Mihály), a nyelvhasználati kérdés jogi szempontjairól (ifj. Korhecz Tamás), a magyar tudományos kutatókról (Ribár Béla), az általános oktatás szakmai feltételeiről (Kucsera Géza, Sziveri Rezső), az óvodai nevelésről (Szőke Anna, Kishegyes) stb. A szabadkai székhelyű Társaság legújabb könyve a Vajdasági marasztaló (2000), méltó millenniumi kiadványként jelent meg, mintegy egy tucat ismert vajdasági író és tudós tanulmányköteteként (Gábrity Molnár Irén és Mimics Zsuzsa szerkesztésében). Vallásszociológiai munkákat a Létünk 1997. évi 3-4 számában találunk, a vajdasági Pax Romana által szervezett tanulmányi hétvége eredményeképpen. Csete-Szemesi István tisztelendő és Hegedűs K. Katalin az értelmiségről és a vallásosságról, Mimics Károly a történelmi egyházaink erkölcsi értékeiről, Bordás Győző a hitről az irodalomban, Gábrityné Molnár Irén a nemzeti és a vallási tudat egybefonódásáról írtak. Családszociológiával Hódi Sándor és Hódi Éva foglalkoztak (szenvedélybetegségek, úgymint: alkoholfogyasztás, dohányzás, kábítószer-fogyasztás a fiatalok körében) a Létünk 1986-ban megjelent számaiban. A kemény szociológiai elemzések mellett a vajdaságiak szociográfiai írásokkal is megjelennek. Ismertek például a kanizsai Szociográfiai Műhely munkái (Papp György), valamint Gerold László, Juhász Erzsébet és Molnár Csikós László munkái. Külön említésre méltóak Dudás Károly riportokat és szociográfiai írásokat tartalmazó kötetei (Szakadó, 1977 és a Jártatás c. novelláskötet, 1980). Legtöbbet vitatott, megcsonkított regénye a Ketrecbál (1983). A délvidéki magyarságot bemutató alkotást Csorba Bélával és Botlik Józseffel Magyarországon adta ki (1994). Kalapis Zoltán szociográfiai riportjai 1985-ben Vándorok és letelepülők címmel jelent meg. Vukovics Gézával Kalapis 1989- ben Az újságírók kézikönyvét írja meg. Cs. Simon István Észak-Bánát szociográfiájához járult hozzá (Sóvirág, 1993), majd a JMMT kiadásában megjelentek még: Burány Béla 223
