Tóth Károly (szerk.): Ezredforduló. A tudomány jelene és jövője a kisebbségben élő közösségek életében c. konferencia előadásai - Nostra Tempora 3. (Dunaszerdahely, 2001)
Tudományos műhelyek - Gábrity Molnár Irén: Vajdasági magyar humán tudományosság és a tudományos műhelyek szerepe
Tudományos Műhelyek ban a vajdasági ember és munkája áll, majd Biacsi Antal a halálról, mely nem magánügy, írt tanulmányai keltik fel az érdeklődést (1969). Az Új Symposion később szociográfiai felmérésekre ösztönözte a szerzőket, a jugoszláv magyar értelmiség vizsgálata céljából. Életüket, érdeklődésüket, életmódjukat vizsgálgatták, kérdőíveztek és riportokat készítettek (Gerold László, Virág Gábor, Kovács Teréz). Felmerültek új témák is, úgymint a tanyák világa (Kovács Teréz), szabadidő-kutatás (Kovács, majd Zimányi Veronika), a mezőgazdasági környezetből az ipari környezetbe való beilleszkedés problémáit feszegeti (Laki László). A nő szerepéről és társadalmi helyzetéről Biacsi Mária, Gábrityné Molnár Irén és Árokszállási Borza Gyöngyi cikkeztek a Létünkben (1982/5). A szociológiai tudományt és szakágainak jellegzetességeit Rehák László és Gábrityné Molnár Irén vették górcső alá (a Közgazdasági Kar szociológia tantárgyának előadói, minthogy tankönyvükön dolgoztak). Szám Attila szociológus korábban szerb nyelven, újabban magyarul is publikál. Az oktatásszociológia és a pedagógia szakterületén legismertebbek Tóth Lajos pedagógusnak a munkái (Magyar nyelvű oktatás a Vajdaságban 1944-től napjainkig, 1994), melyek a vajdasági magyar iskolarendszerről és oktatásról adnak átfogó képet. Tóth Lajos nyugalmazott pedagógiaszakos tanár 1999-ben is kellemesen meglepte a közvéleményt két újabb könyvével: Anyanyelvű oktató- és nevelőmunkánk színvonalának emeléséért (Ismeretterjesztő füzetek - Neveléstudomány, Újvidék, 1999) és a Letűnt világok tanúja - A kisebbségi sors sodrásaiban (Püski Kiadó, Budapest, mint esszé jellegű önéletrajz). Bálint Sándorral együtt az Oktatás és Nevelés folyóiratnak is rendszeres szerkesztője, illetve munkatársa. A kilencvenes évek második felében a folyamatos migráció és az áldatlan társadalmi-gazdasági helyzet közepette a magyar értelmiségieket igen izgatta a vajdasági magyarság itt marasztalásának és identitástudata megőrzésének a kérdése. Ezzel a témával permanens kutatásokkal és publikációkkal a Magyarságkutató Tudományos Társaság foglalkozik (Szabadka). Önálló tanulmánykötetük az Anyanyelvű oktatásunk (1997), amely egy jelentős nemzetközi (Kárpát-medencei magyar oktatás képviselői) tanácskozáson (Szabadkán 1996-ban) elhangzott tanulmányok és viták gyűjteménye. 222
