Tóth Károly (szerk.): Ezredforduló. A tudomány jelene és jövője a kisebbségben élő közösségek életében c. konferencia előadásai - Nostra Tempora 3. (Dunaszerdahely, 2001)
Tudományos műhelyek - Gábrity Molnár Irén: Vajdasági magyar humán tudományosság és a tudományos műhelyek szerepe
Vajdasági magyar humán tudományosság... vét (Zentán történt ‘44-ben, 1997, 1998). Bosnyák István kortörténeti munkája (Pörök, táborok, emberek II) 1997- ben jelent meg, amit 1998-ban a Kis magyar balkáni krónika 1962-1997 l-ll. követett. Pusztaszeri László Habsburg Ottó életéről (Az utolsó magyar királyfi) 1998-ban publikált. Szerzői társaság 2000-ben, Délvidék negyvennyolc címmel a szabadságharc vajdasági vonatkozásairól írt. Tudománytörténeti írásokkal Ribár Béla (A százéves röntgensugárzás, 1995; Híres magyar tudósok, 1996, 1997, 1998) és Balia Ferenc (Orvosok több hazában, 1993) foglalkoztak. Még a második világháború előtt, 1933-ban, az Uránia kiadásában Újvidéken napvilágot lát a Városok...falvak... című kötet. Harminchárom helytörténeti dolgozatot tartalmaz, Bródy Mihály előszavával. Jelentős kötetek még: Száján története (Herresbacher Dénes), A noviszádi zsidók története (Radó Imre, Mayer József), Skorenovác története (Szabadka Gyula) Debeljácsi emlékkönyv, 1838-1938 (Gachal János). A helytörténettel foglalkozók és valójában nem történészek száma újabban gyarapszik. Szabadka, Zenta, Topolya, Kanizsa, Temerin (Mészáros Sándor, Harkai Imre, Csorba Béla, Matuska Márton) és Óbecse monográfiája után egyre nagyobb lendülettel folyik Zenta történelmének kutatása is (Dudás Gyula Múzeum- és Levélbarátok Köre, Péjin Attila elnök). Azonkívül, Adorján és Bezdán helytörténetével (Balia Ferenc), Torda krónikájával (Dobai József), Muzslya múltjával (Kari Miklós), Magyarcsernyével (Tanók József), Bajmok történetével (Mojzes Antal), sőt a juhászok életével (Burány Béla) foglalkozó munkák is vannak szép számmal. Egyháztörténészünk (Erős Lajos) és orgonatörténészünk is (Mándity György) van. Kalapis Zoltán rendszeresen foglalkozik az ismert vajdasági magyarok életrajzával (Életrajzi kalauz a Családi kör hetilapban). Bánát könyve címmel riportokat jelentetett meg 1979-ben, majd a Zendüléstől a forradalomig, bánáti munkásmozgalmi dokumentumriportot (1985), Régi bánáti és bácskai utazók (1987) címmel. A magyar szociológiai tanulmányokat nem kimondottan diplomás szociológusok írják a Vajdaságban, hanem tudósok és értelmiségiek, akiket a jelenkor időszerű társadalmi szerkezete, mozgásai és konkrét problémái érdeklik. A hatvanas években Burány Nándor munkáinak középpontjá-221
