Tóth Károly (szerk.): Ezredforduló. A tudomány jelene és jövője a kisebbségben élő közösségek életében c. konferencia előadásai - Nostra Tempora 3. (Dunaszerdahely, 2001)
Tudományos műhelyek - Gábrity Molnár Irén: Vajdasági magyar humán tudományosság és a tudományos műhelyek szerepe
Tudományos Műhelyek rának problematikája Bácskában (Létünk). Győré Kornél (Üzenet) Bácska szabad királyi városainak népesedési viszonyít elemzi a 18. század végén, Lőrinc Péter pedig felveti a századforduló történetírásának problémáit. Szekeres László a régészeti kutatásokat tekinti át Bácskában (Létünk, 1972), majd a topolyai ásatás színhelyéről (1974) jelentkezik, megírja A neolitikum Vajdaságban tanulmányát (Híd, 1980) és a legjelentősebb munkáinak egyikét, az Amit az idő eltemetett címűt (Forum, 1981). A hunok és AttHa (1985) után a Középkori települések Északkelet-Bácskában (1993) c. kötet is sajtó alá került. A paleolitikumtól és a mezolitikumtól kezdve átfogóan ismerteti a tájainkon végzett régészeti munka eredményeit. Káich Katalin a Szabad líceumok Bácskában és Bánátban c. kötete (1979) után a Bács-Bodrog Vármegye Történelmi Társulatáról című is elhagyja a sajtót (1980). Bácska szabad királyi városai és mezővárosai az 1828-as országos összeírás alapján címmel Győré Zoltán összegzi kutatási eredményeit, Pál Tibor pedig Kossuth Lajos Dunakonföderáció-tervezete és a délszláv népek témakörben vizsgálódik, Kaszás Alexander pedig a vajdasági magyarok történetét kutatja az 1941-46 közötti időszakban. Magyar László a Szabadkai Levéltárban a város és környéke polgáriasodásának folyamatát követte nyomon, Rókay Péter pedig a magyar középkort tanulmányozta. Domonkos László a Magyarok a Délvidéken című kötetét a budapesti Zrínyi Kiadó 1992-ben jelentette meg. Magyar nézőpontból vizsgálja a Délvidék múltbéli és jelenkori dolgait. Nem választja szét a magyar történelemtudományt anyaországiakéra és határon túliakéra a más államhoz és történelemhez való tartozás okán. A szolgalelkű megalkuvások ellen emeli fel szavát, hévvel ugyan, de tárgyilagosan. Matuska Márton újságíró jelentős műve, A megtorlás napjai (1991) a Vajdaságban 1944-45-ben elkövetett magyarellenes atrocitásokról szól. Ritz Péter a népvándorlás korszakát ragadja ki, a topolyai orvos-újságszerkesztő Vékony László pedig az avar temetőben végzett paleopatológiai vizsgálatokat és foglalkozik helytörténettel. Kedvező fogadtatása volt a kilencvenes években megjelenő munkáknak, melyek a vajdasági magyar színházak történetét írják meg. Az újvidéki színház húsz évét Franyó Zsuzsa és Gerold László összegzi (Forum, 1994). A zentai csata évfordulója kapcsán a JMMT adta ki Szloboda János mű-220
