Tóth Károly (szerk.): Ezredforduló. A tudomány jelene és jövője a kisebbségben élő közösségek életében c. konferencia előadásai - Nostra Tempora 3. (Dunaszerdahely, 2001)

Tudományos műhelyek - Gábrity Molnár Irén: Vajdasági magyar humán tudományosság és a tudományos műhelyek szerepe

Tudományos Műhelyek művelődés, gazdasági szerveződés, demográfiai, szociális helyzet stb.). Jövőnk kialakításában magunknak is részt kell venni azokkal, akikkel együtt élünk ebben a régióban. (3) Az intézményes és civil szférán kívül eső egyéni te­vékenységekre is sok tudós példát tudunk. Önerőből, akár­milyen nehéz bizonyítani, soknak sikerült. Megállni a helyet a jugoszláv államban, ugyanakkor követni az anyaországi és a világszintű tudományos aktivitást, bizony nem könnyű feladat. A versenyképes tudósokat és az utánpótlást elszi­getelten nehéz nevelni, ezért kellene összefogni. A vajdasági magyar kultúrában és tudományban az iro­dalomközpontúság dominált. Ha egészében tekintem át a társadalomtudományokat, a természettudományokat és a hittudományt, látnom kell, hogy itt-ott csonka és hiányos a tudományos élet egy-egy szegmentuma, mind káderhiány, mind érdeklődés hýán. A szakemberhiány úgyszólván pótol­hatatlan intézmények nélkül, ugyanakkor az intézmények nem működhetnek felkészült káderek nélkül, márpedig nagy hányaduk az utóbbi idők háborús körülményei miatt külföldön vagy az anyaországban keres boldogulást. Ki­mondottan nagyarányú a magyar értelmiségiek külföldre vándorlása, és ezt a folyamatot mihamarabb meg kell állí­tanunk, mert a nemzet megmaradása forog kockán. Intéz­ményes, magyar nyelvű felsőoktatási lehetőség híján a tu­dósok műhelymunkát végeznek. Vajdaság területén 1992- ben a 3164 hivatásos kutató közül 348 volt magyar (11,04%). Abban az évben már 128 doktorunk és 82 ma­gyar magiszterünk volt. Érezhető a dezintegráció a tudósok között, hiszen szétszórva munkálkodnak egyetemi karo­kon, intézményekben és civil- vagy társadalmi szervezetek­ben. Ma talán mintegy 200 magyar tudós ember dolgozik a Vajdaságban. Több a reáltudománnyal foglalkozó, de hu­mán tudósaink is (kb. 80-90 személy) igyekeznek helyt áll­ni. Szükségünk van arra, hogy a kutatási ágazatok szerint áttekintsük, rendszerezzük a kádereket, koordináljuk tevé­kenységünket, hogy a szétaprózottság ne süllyesszen le bennünket. A humán, illetve társadalmi tudományok vajdasági művelői A társadalomtudományosság a második világháború előtt a Híd folyóirat törekvéseiben követhető nyomon. Irodalmi 214

Next

/
Thumbnails
Contents