Tóth Károly (szerk.): Ezredforduló. A tudomány jelene és jövője a kisebbségben élő közösségek életében c. konferencia előadásai - Nostra Tempora 3. (Dunaszerdahely, 2001)
Tudományos műhelyek - Gábrity Molnár Irén: Vajdasági magyar humán tudományosság és a tudományos műhelyek szerepe
Vajdasági magyar humán tudományosság... folyóiratként indult, de kezdettől fogva helyet kaptak benne a filozófiai vagy a történelemtudományi témák is, akárcsak a szociográfiai frások. 1935-ben (Doktor Sándor) Szebenyi Károly: A pszichoanalízis fejlődéstörténete c. írását teszi közzé a folyóirat, 1936-ban pedig Csapó Sándor a Filozófia és tudományos esztétika c. írását. Lőrinc Péter (Lobi Árpád) a magyar múltról írt (A magyar jobbágyság kialakulása, 1939; A kuruc felkelés története, 1940; Erdély múltja és jelene, 1940). Az akkori gazdasági életről olvashatunk (Mayer Ottmár) Hajdú Vilmos tollából a parasztadósságok rendezéséről (1937), illetve Ispánovics Imre írásában a Vojvodina gyáriparáról (1939). A folyóirat a Kommunista Párt sajtószerveként a forradalmi baloldali gondolkodásmód kialakítását tűzte ki célul, és központi témája a munkásmozgalmi kérdések voltak, a munkanélküliség és egyéb szociális tárgykör. Csuka János 1941-ben jelenteti meg a Kisebbségi sorsban, A délvidéki magyarság 20 éve című szociológiai művét (Minerva, Szabadka). A háború után Haisler (Heizler) György a szövetkezeti mozgalomról (1948), a jugoszláv-magyar gazdasági kapcsolatokról (1950), valamint a szabad piaci igényeket kielégítő helyi jellegű termelésről ír (1949). Majtényi Mihály szerkesztői munkásságával a folyóirat arculata megváltozott, és irodalmi-művészeti folyóirattá alakult át. Az Új Symposion (művészeti-kritikai folyóirat) 1965-től, a Létünk című társadalomtudományi folyóirat pedig 1971-től serkenti a magyar nyelvű társadalomtudományosságot. A hatvanas évek közepén sorra jelennek meg a filozófiai tárgyú írások a Híd c. folyóirat hasábjain. Bálint István tollából (Mi a filozófia?, Egy eredeti gondolkodó, Egy érdekes elmélet a szabadságról, Kísérlet a dialektikus egész felvázolásához, A marxizmus és a személyiség, Egzisztencializmus és a marxizmus, Az utópia filozófiája és a filozófia utópiája stb.) és Major Nándoréból is (Leszámolás Lefebvre-rel, Hasznos kézikönyv, A társadalmi élet szerkezete), később Vukovics Géza jelentet meg társadalomtudományi tanulmányokat (Szellemi erőnlét, A személyiség sajátos értelmezése). A hetvenes években Dési Ábel foglalkozik Lukács Györggyel, Ernst Blochhal, majd napvilágot látnak Bodrogvári Ferenc jellegzetes filozófiai munkái (Az értelmes élet filozófusa, majd Marcuse-ról, Sartre-ról, a kritika és a másként gondolkodás szabadságáról, 1980-ban). 215
