Tóth Károly (szerk.): Ezredforduló. A tudomány jelene és jövője a kisebbségben élő közösségek életében c. konferencia előadásai - Nostra Tempora 3. (Dunaszerdahely, 2001)
Tudományos műhelyek - Gábrity Molnár Irén: Vajdasági magyar humán tudományosság és a tudományos műhelyek szerepe
Vajdasági magyar humán tudományosság... mes aktivizálódni a társadalom és a közélet azon területein, amely szakmájában és fejlődésében előrelépést jelent. Ugyanakkor rá kell ébresztenünk tudósainkat arra, hogy az Izoláltság és a begubózás nem előny, hanem hátrány az alkotás és publikálás szempontjából. A vajdasági magyar tudományosság új önszerveződésének folyamatában vagyunk, hiszen a társadalmi közéleti feltételek is dinamikusan változnak az országban. Kicsi közösség vagyunk, de ha nem érezzük magunkat egyedül, akkor alkotókészségünk megmarad. Talán soha jobban, mint most, szükségünk van a tudós elit pozitív magatartásformájára. Nem elég sok mindent megbírálni, vagy egyszerűen nemet mondani rá. A változó társadalmi értékek és csüggedés időszakában a megoldási javaslatokra összpontosítsunk. Az se baj, ha nem egyformán gondolkodunk (hiszen az önálló vélemény a gondolkodás szabadságának része), de legalább megpróbáljuk a reális alternatívákat megfogalmazni, megoldási javaslatokkal a többiek gondolkodását, kiútkeresését buzdítani. A megmaradásunk, kreativitásunk érdekében továbbra is többsíkú szervezeti formákban vehetünk részt. (1) Egyrészt ki kell használni az állami intézményekben lévő, igen leszűkült kutatási, tanulási, publikálási lehetőségeket. Egy autonóm, a világ felé nyitott tudományos színvonalat ma nehéz produkálni országunkban. Nem csak hogy úgy tűnik fél a jelenlegi hatalom az önálló és tudományos véleménytől, de ha az még egy kisebbségi nemzet képviselőjétől ered, akkor teljes a bizalmatlanság. (2) Másrészt itt van a hiánypótló civil szervezetek munkája, amelyek a kilencvenes években újultak, változtatták munkájukat, éppen a magyar tudományosság hátrányainak legyőzése miatt. A Jugoszláv Magyar Művelődési Társaság (Újvidék), a Vajdasági Magyar Művelődési Szervezet (Szabadka) és a pedagógus szervezetek mellett megjelentek a Magyarságkutató Tudományos Társaság (1991, Szabadka), a Vajdasági Magyar Tudományos Társaság (1999, Újvidék) is. Igaz, a hiányos infrastruktúra, pénzelési alapok, a kapcsolathiány a világgal megnehezíti a munkát, de a tenni akarás megvan. Eltökéltség született annak irányában, hogy kialakítják a térség jövőjére vonatkozó, megmaradásunkat biztosító elképzeléseket. A reális helyzetfelmérés folyik (anyanyelvű oktatás, szakemberképzés, tájékoztatás, 213
