Tóth Károly (szerk.): Ezredforduló. A tudomány jelene és jövője a kisebbségben élő közösségek életében c. konferencia előadásai - Nostra Tempora 3. (Dunaszerdahely, 2001)
Tudományos műhelyek - Gábrity Molnár Irén: Vajdasági magyar humán tudományosság és a tudományos műhelyek szerepe
Vajdasági magyar humán tudományosság... Gábrity Molnár Irén: Vajdasági magyar humán tudományosság és a tudományos műhelyek szerepe A vajdasági magyar tudományosság sok évtizedes folyamat, amelyben több száz értelmiségi és tudós ember vesz részt bizonyítva tudományos képességeit és ugyanakkor fenntartva nemzeti önazonosságát. Vajon előny, vagy hátrány ma tudósnak és magyarnak lenni Jugoszláviában? Sajnos, a társadalom és az értékrendek krízisének időszakában, nem csak tudósnak lenni nem privilégium, de kisebbségi nemzethez tartozni sem előny. Egyrészt azért, mert az elszegényedett államnak nincs miből támogatnia az állami oktatást és a tudományos kutatást, de nem is politikai érdeke meghallgatni a tudós véleményét. A felsőoktatási intézmények autonómiájuk hiányában, káderek megválogatásában sem önállóak, sőt szervezkedési formájuk is kívülről befolyásolt. A 2000. évben újra megkezdett rendszerváltás folyamata Jugoszláviában még sokáig el fog húzódni. Mégis a vajdasági magyar tudományosságról, mint egy folyamatról lehet gondolkodni, hiszen, értelmiségünk az elmúlt 80 évben, az anyaországtól elszakadva igencsak magára hagyva próbált helyt állni. Régóta vitatott kérdés, hogy vajon magyar tudósnak számít-e az, aki magyarul beszél, de tudományos munkásságát államnyelven végzi, illetve magyar tudósnak számít-e az, aki magyarul tanít, publikál, holott vegyes házasságból származó személy. Szerintem ebben a kérdésben nem szabad szigorúnak lennünk. Épp ezért mindenki, aki vajdasági lévén magyarul publikál, tanít, vagy magyarnak vallja magát, és hozzájárul a vajdasági magyarság hírnevének öregbítéséhez, részese lesz a magyar tudományosságnak. Persze, van közöttünk magyarul kitűnően beszélő, sőt magyarul tanító, a fiatal magyar értelmiségiek utánpótlásáról gondoskodó személy is; azon kívül nem kevésbé megbecsült az a tudós-kutató ember sem, aki empirikus vagy laboratóriumi munkásságával országos, sőt európai hírnévre tett szert. Számomra mégis 211
