Tóth Károly (szerk.): Ezredforduló. A tudomány jelene és jövője a kisebbségben élő közösségek életében c. konferencia előadásai - Nostra Tempora 3. (Dunaszerdahely, 2001)
Jelen és jövő. Modellértékű kutatások ismertetése - Gereben Ferenc: A szlovákiai magyarok nemzeti és kuturális identitása
Gereben Ferenc illetően - a kilencvenes évek első felében készült listákhoz.9 (Ez a hasonlóság a 2. táblázat többi listájára is áll.) A történelem pozitív tájékozódási pontjait 1948, 1989, a honfoglalás, az államalapítás, és az 1956-os forradalom - a szabadságvágy és a heroikus alkotómunka szimbolikus eseményei - jelentik. A negatív példák most is a pusztítás (háborúk) a szétszaggatás (Trianon) és a diktatúrák élményanyagából származnak. Abban sem tapasztalhatunk változást, hogy Hitler a negatív szereplők élén jóval megelőzi Sztálint, ami azt bizonyítja, hogy a felvidéki magyarság (több más régióhoz és az anyaországhoz hasonlóan) a kétfajta diktatúra megítélésében két mércével mér. A több generáció során felhalmozódó nemzetiségi sérelmek eredményeképpen a negatív történelmi személyek névsorában szép számmal szerepelnek (cseh)szlovák politikusok, Hlinkától Benešen át Mečiarig. De szerepelnek (és nem csak a Felvidéken) a különböző diktatúrák magyar helytartói is, mégpedig mindkét oldalon (Rákosi, Szálas!). A jelek szerint a Kárpát-medencei magyarság történelmi tudatát (a most nem részletezett ismerethiányok ellenére) erős homogenitás és kontinuitás jellemzi. Ami a magyarság távolabbi jövőjét, illetve jövőbeli esélyeit illeti, válaszadóink meglehetősen eltérő módon ítélték meg saját térségük és az összmagyarság esélyeit. A saját térség magyarságával kapcsolatos jövőkép a kérdezettek közel 50%-ánál volt optimista színezetű (Kárpátalján - az egykori legbizakodóbb térségben - csak 40%-nál), a magyarok jövőjét általában viszont mind a Felvidéken, mind Kárpátalján mintegy kétharmad rész ítélte meg derűlátóan. Vagyis a bizakodás inkább össznemzeti, mint regionális, inkább másokra vagy az általánosságra irányul, mint a saját konkrét környezetre. Szomorú, de általános tapasztalatnak mondható, hogy a kisebbségi helyzet a Kárpát medencében - a maga problémáinak megoldhatóságát illetően - nem inspirál számottevő optimizmusra. 3. Nyelvhasználat Mint láttuk, a nemzeti identifikáció eszköztárában eleve sok kulturális elem található. A következőkben kiragadunk és górcső alá helyezünk két fontos jelenséget: a nyelvhasználati és az olvasási szokásokat. 180
