Tóth Károly (szerk.): Ezredforduló. A tudomány jelene és jövője a kisebbségben élő közösségek életében c. konferencia előadásai - Nostra Tempora 3. (Dunaszerdahely, 2001)
Jelen és jövő. Modellértékű kutatások ismertetése - Gereben Ferenc: A szlovákiai magyarok nemzeti és kuturális identitása
A szlovákiai magyarok nemzeti és kulturális identitása A kérdezettek 93%-a nyilatkozott úgy, hogy anyanyelve magyar; 6% magyar és szlovák, 1% pedig szlovák anyanyelvről adott számot (magyarul). A házas válaszadóknak (mint Kárpátalján) 14%-a élt nyelvileg vegyes (túlnyomórészt szlovák-magyar) házasságban. A felvidéki felnőtt kérdezettek 57%-a (Kárpátalján mintegy fele része) nyilatkozott úgy, hogy iskoláit (és azok minden osztályát) végig magyar nyelven végezte. A tannyelv vegyes (magyar és nem magyar) összetétele Felvidéken és Kárpátalján egyaránt a kérdezettek egyharmad körüli arányszámait jellemezte. Végül iskoláit a mintacsoport 8%-a (Kárpátalján 16%-a) végezte végig a többségi nép nyelvén. Természetesen a tannyelv megválasztása erősen függött attól (is), hogy a kérdezett milyen iskolákat végzett. Egy 9 osztályos általános iskolát - ahogy azt a 3. sz. táblázat is bizonyítja - a kisebbségi polgár sokkal könnyebben 3. sz. táblázat. Végig anyanyelvi, illetve végig többségi nyelvű iskolába járó szlovákiai magyarok százalékos aránya az iskolai végzettség különböző fokozatain (1999 őszén) Iskolai végzettség Végig magyarul tanult Végig szlovákul tanult Kevesebb, mint 9 osztály 72.9 5.1 9 osztályos általános iskola 76,1 7,0 Szakmunkásképző iskola 31,3 9.3 Középiskola 48,5 10,9 Főiskola, egyetem 22.2 4.3 (mintegy háromnegyed részt) tudja anyanyelvén végezni, mint az egyetemet (amelyet a diplomások egyötöde abszolvált csak magyarul). Az iskolázás teljes folyamatát végigkísérő (kizárólagos) szlovák tannyelv a jelek szerint leginkább (bár csak egytizednyi arányban) a szakmunkásképzőt és a középiskolát végzettek körében fordul elő. Tehát az alapiskolán túlterjedő tanulmányok óhatatlanul napirendre tűzik a többségi nyelven történő iskolázás kísértését, amelynek - különböző okokból - sokan nem tudnak (vagy nem akarnak) ellenállni. A felsőfokú végzettség esetében egyértelmű kényszerhelyzetről: az anyanyelvi képzés rendkívül szűkös lehetőségi köréről van szó. Ez a helyzet (amely mindaddig fennáll, amíg az állam a magyar nyelvtanári szakon és a civil kezdeményezésű városi egyetemeken túlmenően intézményes felsőoktatási lehetőségeket nem teremt 181
