Tóth Károly (szerk.): Ezredforduló. A tudomány jelene és jövője a kisebbségben élő közösségek életében c. konferencia előadásai - Nostra Tempora 3. (Dunaszerdahely, 2001)
Jelen és jövő. Modellértékű kutatások ismertetése - Magyari Tivadar: Kisebbségek részvétele a többségi társadalom közéletében
Magyari Tivadar jó részét partnerintézményekkel közösen szervezi, és ezért is tulajdonít nagy jelentőséget ennek a mostani találkozónak. A központ jelenleg egy belső kutatási programnak a szervezője, amelyet a budapesti Nyílt Társadalom Intézet is támogat. Célja kielemezni azt, hogy a képviseleti demokrácia milyen mértékben építi vagy nem építi magába a kulturális és etnikai sokféleség érvényesítését. Ez főleg azoknak a kisebbségeknek az esetében érvényesül, amelyek viszonylag nagy létszámmal vagy számaránnyal rendelkeznek egy ország politikai rendszerében. Ennek a problémának az alapján a nemzetközi kutatási program három országra figyel: Romániára, Szlovákiára és Macedóniára. Mindháromban - legalábbis a vizsgálódás kezdetén - olyan politikai pártok kerültek az egyes kormánykoalíciókba, melyek voltaképpen adott kisebbség pártjai voltak: Romániában és Szlovákiában a magyaroké, Macedóniában az albánoké. Egy hattagú helyi kutatókból álló csoport alakult ki: kétkét személy mindegyik országból. A cél alapjában véve a következő: nagyon részletesen, az elemzés minden lehetségesjói bevált módszerével feltárni, hogy pontosan, a napi gyakorlatban mit jelent a kisebbségi etnikum szervezett, formális részvétele az államigazgatásban, partikuláris közpolitikák érvényesítésében. További kérdés, mint célmegjelölő: mit jelent alapjaiban államhatalomból részesülni? Jeient-e ez valódi részesülést? Valódi, szektoriális részesülés-e ez? Nehezebb kérdés, de bevallom, hogy számomra érdekesebb az, hogy milyen gondolkodás- és beszédmód övezi azt, hogy olyan politikai pártok kerültek az egyes kormánykoalíciókba, melyek etnikai kisebbségek pártjai. Ugyanakkor egy ilyen vizsgálódásnak az is tétje, hogy eldöntsék - az elemzés és értelmezés szintjén -, hogy a hatalomból való részesedés végül is kisebbségpolitikai alternatívának tekintendő vagy megmarad azon a szinten, amin látszólag van: pártpolitikai művelet, amiben a parlamenti erőviszonyok a döntőek, nem a kisebbségpolitikai hozadék. A kutatás nyomán, a jövő nyáron kötet jelenik meg, reméljük, hogy minden érdeklődőhöz eljut majd. 173
