Tóth Károly (szerk.): Ezredforduló. A tudomány jelene és jövője a kisebbségben élő közösségek életében c. konferencia előadásai - Nostra Tempora 3. (Dunaszerdahely, 2001)
Jelen és jövő. Modellértékű kutatások ismertetése - Gereben Ferenc: A szlovákiai magyarok nemzeti és kuturális identitása
Gereben Ferenc: A szlovákiai magyarok nemzeti és kulturális identitása A budapesti KÓD Kft szervezésében, Lamp! Zsuzsanna szociológus által irányított helyi kérdezőbiztosok közreműködésével 1999 novemberében a szlovákiai felnőtt (18 év feletti) magyar népességet reprezentáló 800 fős mintán1 - Tomka Miklós vallásszociológussal közösen2 - kérdőíves felmérést végeztünk Szlovákia 48, magyarok által (is) lakott településén.3 Ezt a vizsgálatot azonos, vagy nagyon hasonló módon korábban - magyar nemzetiségű közegben - Erdélyben (1998 tavaszán)4 és Kárpátalján (1999 tavaszán)5, illetve azóta 2000 tavaszán a Vajdaságban, és 2000 őszén Magyarországon is elvégeztük. így, bár jelenleg a felvidéki magyarok identitástudatáról van szó, helyenként utalni tudunk a más országokban szerzett tapasztalatainkra is. Ezt teszi Tomka Miklós is egyik tanulmányában6, amelyben összehasonlítja első három felmérésünknek a magyar népesség vallási aktivitására vonatkozó adatait. (Néhány megállapítására a későbbiekben hivatkozni fogunk.) 1. Nemzettudat A nemzettudat meglétét - mint kutatók - nem tekintettük evidenciának, a kisebbségi lét „kötelező" tartozékának. Mielőtt részletesebben vizsgáltuk volna összetevőit, típusait stb., rákérdeztünk arra, hogy egyáltalán Számon tartja-e Ön magát egy (vagy több) nemzet, nemzetiség tagjaként (ha igen: melyikként)? A kérdezettek 97%-a válaszolt igen-nel, s ezen belül 88%-a tartotta magát (kifejezetten) magyarnak. A két érték közötti 9%-os különbséget a vegyes (túlnyomórészt magyar-szlovák) identitásúak töltik ki. (Kárpátalján hasonló adatokat mértünk, Erdélyben viszont az egyértelműen magyar identitást vállalók aránya magasabbnak - 95%-osnak - bizonyult.) 174
