Tóth Károly (szerk.): Ezredforduló. A tudomány jelene és jövője a kisebbségben élő közösségek életében c. konferencia előadásai - Nostra Tempora 3. (Dunaszerdahely, 2001)
Jelen és jövő. Modellértékű kutatások ismertetése - Papp Richárd: Vallás és indentitás a Vajdaságban: egy társadalomtudományi kísérletről
Vallás és identitás a Vajdaságban... suk, meg az, hogy szerbek ugyanaz maradt” - mondta egyik idős adatközlőm, aki fiatalkorát még a „régi királyi” Jugoszláviában élte meg, így „nagyobb rálátása van itt az egész folyamatokra" - ahogy fogalmazott. Az elmondottakat támasztja alá, illetve egészíti ki újabb meglátásokkal a következő interjúrészlet: „A pravoszlávoknál más az összetartó erő. Náluk a megdönthetetlen például a slava, a családi búcsú. Hívő vagy hitetlen, akkor is jön a pap a kalácsot megszegni, a vizet megáldani. Náluk az tekintély, hogy ő egy évben a templomnak a komája. Anyagi hozzájárulás valamilyen szinten, akkor ő a tekintély abban az évben. Őnáluk ez nagyon szigorúan kötődik ahhoz, hogy vallás és nemzet. Ő azt az egyházat támogatja, mert ő szerb. Sem a katolicizmus, sem a reformátusság nem egy magyar jellegű dolog, elvben sem. A katolikus egyház minden nyelvű egyház. Nem csak magyar. Vannak benne magyar sajátosságok, mint ahogy mi magyarok vagyunk katolikusok, de ez nem zárja ki, hogy vannak katolikus arabok, négerek, albánok. A szerb az nemzeti egyház. Talán a szerb pravoszláv egyház a „leg“ ebben - hasonlította öszsze a „magyar egyházak” és a „szerb egyház” „minőségét" az egyik zentai katolikus pap. Felmerül a kérdés, mit jelentenek az egymás vallásával megfogalmazott különbségek mögötti tartalmak? Láthattuk az előző fejezetben, hogy a zentai szerb pap ugyanúgy „nemzetibbnek" értékelte a magyar felekezeteket a sajátjánál, mint - ahogy az imént láttuk - zentai magyar interjúalanyaim is a szerb pravoszlávokét. Mit tudnak egymás vallásáról, illetve a megfogalmazott sztereotípiák mennyire alapulnak tapasztalatokon? Másrészt a sztereotipizált „másik” vallási jellemzők mögött milyen tartalmak állnak? Megélt vallásgyakorlat és vallásos kötődések állnak-e a vallási másságok, saját vallási környezetek mögött vagy sem? Az utolsó interjúrészlet kapcsán felmerül, hogy a pravoszláv vallási tradícióhoz való kötődés rítusai és intézményei (slava, komaság) mennyiben hordoznak vallási jelentéseket? (Ha nem, akkor érthető, miért maradhatott fenn a kommunista rendszer alatt is a nemzethez való kötődés egyházi kölcsönössége is.) Ugyanezek a kérdések fogalmazódnak meg a magyar kisebbség irányában is? A keresztelők, húsvétok, éjféli misék, egyházi esküvők egy kisebbsé-146
