Tóth Károly (szerk.): Ezredforduló. A tudomány jelene és jövője a kisebbségben élő közösségek életében c. konferencia előadásai - Nostra Tempora 3. (Dunaszerdahely, 2001)
Jelen és jövő. Modellértékű kutatások ismertetése - Kovács Éva: Alteritás és identitás: a két világháború közötti határtérségek, különös tekintettel a szlovák-magyar határra
Alteritás és identitás... tünk, majd az SPSS PC+ matematikai statisztikai program segítségével elemeztük.6 Összevont kódokat egyedül a születési hely esetében használtunk, ahol az egyes településneveket nagyobb régiók szerint csoportosítottuk.7 Kutatásunkban abból indultunk ki, hogy az első világháborút lezáró békeszerződések nyomán keletkezett új országhatárok sok más egyéb mellett kihatottak a házasodási szokásokra és lehetőségekre, röviden a „házassági piacra" is.8 A házassági piac változása pedig egyúttal a társadalmi értékek és azonosságok átalakulását vonta maga után. 1920 előtt a magyar királyság területén szabad mozgása volt mindenkinek, így a házassági piac térben elvileg korlátlannak számított az országhatárokon belül. Ugyanakkor a gazdasági modernizáció, a polgárosodás vallási szekularizációval járt és - különösen a városokban - elkezdte fokozatosan lebontani a rendies szerkezeteket és normákat. így egyre gyakoribbá váltak a vallásilag vegyes házasságok (melyek a vallás társadalom- és identitásszervező erejének csökkenését mutatják). Nem állítjuk ezzel azt, hogy egyúttal a társadalmi osztályhoz, vagyonhoz, jövedelemhez, presztízshez, mobilitási lehetőséghez stb. kötődő házassági normák jelentősége is csökkent volna a századfordulóra, ezeket azonban - a foglalkozási adatokon kívül - az anyakönyvekből nem rekonstruálhatjuk. Feltételezzük, hogy 1920 után a modernizációs tendenciák mind Csehszlovákiában, mind Magyarországon folytatódtak, tehát a vallási szekularizációnak, a földrajzi és társadalmi mobilitásnak általában nem szabott gátat a két új államalakulat. Két egyedi jelenségre azonban fel kell hívnunk a figyelmet: Magyarországon a politikai antiszemitizmus államideológiává válása általában a zsidó-keresztény vegyes házasságok arányának stagnálásához vezetett (itt tehát az állam és a keresztény egyházak növelték „ellenőrzésüket” a lelkek fölött), Csehszlovákiában hasonló következményekkel járt a magyarizációs nyomás megszűnte, valamint a zsidóság, mint önálló etnikai csoport törvénybe iktatása. Jelentős korlátozó feltételt jelentett azonban az új országhatár. Tudvalevő, hogy már 1919-től elszigetelődött egymástól a két városrész, rokonsági, baráti kapcsolatokat vágva el ezzel. A későbbi országhatárok átjárhatósága is 129
