Tóth Károly (szerk.): Ezredforduló. A tudomány jelene és jövője a kisebbségben élő közösségek életében c. konferencia előadásai - Nostra Tempora 3. (Dunaszerdahely, 2001)

Jelen és jövő. Modellértékű kutatások ismertetése - Kovács Éva: Alteritás és identitás: a két világháború közötti határtérségek, különös tekintettel a szlovák-magyar határra

Alteritás és identitás...

lyen azonosság- és másságképek, fogalmak váltak helyi szinten uralkodóvá, hogyan változtak meg korábbi azonosságtudatok, milyen identitáspolitikai eszközöket, imázsokat használtak az új intézmények és egyes társadalmi csoportok.

A Magyarországon szokatlan volumenű kutatás nagy szabadságot adott az egyéni résztanulmányok megtervezésében, hiszen egyfelől a német tudósoknál jobban ismertük a vizsgálni kívánt terepeket és forrásokat, másrészt maga a program írta elő, hogy az alteritás és identitás játékát a lehető legtöbbféle eredeti forráson és a leggazdagabb módszertani változatossággal vizsgáljuk. így választhattam ki - bár addig csak Kassán és Pozsonyban kutattam két világháború közötti témában - Komáromot, az 1918-ban mesterségesen és erőszakos úton kettéosztott, majd 1938-ban újra egyesített várost, melyben hipotézisem szerint sűrítetten jelenhetett meg az új országhatár és az identitás problematikája.

Két forrást - a szinkronitás megőrzése érdekében - a kutatási program előírt számunkra: a lokális sajtót és a kortárs szemtanúk elbeszéléseit. A két előírt forráshoz szabadon választhatott mindenki magának egy harmadikat (intézményi, egyesületi levéltárak, cenzúra-technikák, határőrségi, belügyi, rendőri iratok stb.). A program alapkutatásokat várt el és végeredményként nem település-, intézménymonográfiákat, hanem összehasonlító tanulmányokat, melyek a kiválasztott diszciplína perspektívájából eredeti anyagokon tesztelik a megfogalmazott hipotéziseket, ezért harmadik forrásomul a házassági anyakönyveket választottam. Előadásomban ezt a kutatást mutatom be részletesebben.

2. A házaspiac Komáromban, Komárnoban, Komáromüjvárosban és az egyesített Komáromban (1900-1940)

A kulturális csere új irányainak megvilágítására elméletileg számos indikátor állt rendelkezésünkre: a belső vándorlások és a kivándorlási mutatók, a regisztrált határátlépések, az ipar és a kereskedelem munkaerő-piaci és forgalmi adatai, a tulajdonviszonyok átrendeződése a másik oldalon maradt tulajdonok esetében, a foglalkozásszerkezeti változások, egyesületi élet stb. Az országhatár-változá127