Tóth Károly (szerk.): Ezredforduló. A tudomány jelene és jövője a kisebbségben élő közösségek életében c. konferencia előadásai - Nostra Tempora 3. (Dunaszerdahely, 2001)
Jelen és jövő. Modellértékű kutatások ismertetése - Papp Z. Attila: A civil társadalom eszméje a romániai sajtónyilvánosságban 1990 után
A civil társadalom eszméje a romániai sajtónyilvánosságban... Jegyzetek 1. A civil társadalom ilyen irányú elemzéséhez lásd Adam B. Seligman A civil társadalom eszméje c. munkájának első három fejezetét. 2. Ezért nem könnyű különbséget tenni a valódi, a kvázi és az ál- NGO-k között. A szakirodalomban egyre inkább elterjednek az NGO-k ilyen irányú csoportosítására kialakult ironikus rövidítések. Például: kvázi (quasi) NGO: QUANGO; donorok irányította NGO: DONGO; pénz (money) orientált NGO: MONGO; maffia vezette NGO: MANGO; hamis (fake) NGO: FANGO stb. (Ld. a már idézett Miszlivetz-Jensen tanulmányt). 3. Román nyelvű lapok: Sfera Politicii, Revista de cercetri sociale, Polis, Sociológia Romneasc, 22. Magyar nyelvű folyóiratok: A Hét, Korunk, Európai Idő, Átmenetek. Jelen közlésben - terjedelmi okok miatt - nem részletezzük a román nyelvű sajtót. Az érdeklődő olvasó azonban a REGIO 2000/3-as lapszámában teljes terjedelemben olvashatja a tanulmányt. 4.1986-ban jelent meg Biró Zoltán, Gagyi József és Péntek János szerkesztésében a Népi hagyományok új környezetben. Tanulmányok a folklórizmus köréből c. kötet, amelyben éles hangú kritikát olvashatunk a népi, hagyományos kultúra újrateremtésére irányuló értelmiségi törekvésekről. Központi kérdésként az merült fel, hogy a társadalmi valóság megismerése szempontjából a folklorisztika avagy az antropológia-e a járhatóbb út. 5. A magyar politológus ebben a cikkében valójában egy, szintén a Kritikában megjelent Friez Tamás tanulmányra reflektál (Friez, 1989). Friez állítása szerint különbséget kell tenni polgári és civil társadalom között: míg az előbbi inkább a bourgeois létére helyezi a hangsúlyt, addig az utóbbi a citoyenére. A civil társadalom fogalma tehát szűkebb, azonban valamilyen intézményesülést is feltételez: „Ezek az érdekképviseleti-államidöntés-befolyásolő intézmények a letéteményesei az állam demokratikus működésének, s ezen keresztül a polgári társadalom civil társadalommá válásának - azaz annak, hogy a polgár (a bourgeois) citoyenné válhasson, s ezáltal megőrizhesse (!) polgári létét is”. Csizmadia erre a felosztásra reflektálva fejti ki, hogy nem elég pusztán csak jelezni, hogy a civil társadalomnak van állami szintű érdekképviselete, hanem meg kell különböztetni a civil társadalom szintjeit is. 6. A „civil társadalmi fordulat” kifejezés, mint a továbbiakban látni fogjuk, gyakran és kritikátlanul vissza fog térni a magyar nyelvű írásokban. Azért kritikátlanul, mert ha elfogadjuk, hogy a civil társadalom a mindennapi magatartásban (is) megmutatkozik, akkor (ilyen fizikai, filozófiai konnotáciőktól nem mentes) fordulatról, hirtelen beálló gyökeres változásról nem be123
