Tóth Károly (szerk.): Ezredforduló. A tudomány jelene és jövője a kisebbségben élő közösségek életében c. konferencia előadásai - Nostra Tempora 3. (Dunaszerdahely, 2001)
Jelen és jövő. Modellértékű kutatások ismertetése - Papp Z. Attila: A civil társadalom eszméje a romániai sajtónyilvánosságban 1990 után
A civil társadalom eszméje a romániai sajtónyilvánosságban... ne. Akkor volna csak szép paradoxon: a nemlétező civil társadalom szembeszegül az állammal, csökkentve ennek esélyeit.”(Mateí, 1992). A másik hazai írás már címében is hordozza a civil társadalommal szembeni kétkedést: A civil társadalom esélye - aknatűzben. (K.S.J., 1992). A szerző így érvel: „Az aknatűz tapasztalata egyébként nagyon is valós. A történelem balkáni poklában valódi aknák valódi emberek felé szállnak. Olyan emberek felé, akiknek a civil társadalom bősége helyett polgárháborús pusztaság jutott, s akik talán sosem fogják érezni az önálló társadalmi gondolkodás és cselekvés felszabadító örömét". De nemcsak a Korunk hasábjain, hanem A Hétben is jelent meg ilyen pesszimista kicsengésű politológiai esszé: Bakk Miklós szerint a civil társadalom - akkoriban divatos kifejezéssel élve - „tündöklése és bukása” a poszttotalitárius időszak elitképződésének lassúságával magyarázható, a politikai közömbösség elterjedésével, hiszen a személyes elkötelezettség, a politikai identitás hiánya gátolja a plurális vélemények megjelenését a nyilvánosságban (Bakk, 1992). A magyar nyelvű sajtóban a továbbiakban megjelenő, civil társadalmat érintő tanulmányok az említett három forrás valamelyikéből vagy ezek keveredéséből táplálkoznak. A Hétben gyakran jelentek meg interjúk magyarországi szociológusokkal, közgazdászokkal, politológusokkal, amelyekben a civil társadalom viszonyát egyéb társadalmi jelenségek viszonylatában taglalták. Ilyenek például a könyvkultúra, a kultúra támogatása és a civil társadalom viszonya (Rostás, 1990), helyi társadalom és civil társadalom megkülönböztetése (Magyari-Bodó, 1990), a civil szféra és a konfliktuskezelés kapcsolata (Bakk, 1993) stb. A kilencvenes évek közepéig még mindig napirenden van a civil társadalom fogalmi pontosításának kérdése. Szintén a magyarországi csatorna részeként értékelhetjük Andorka alaposan dokumentált, a Korunkban megjelent tömör tanulmányát (Andorka, 1995), amelyben a szerző röviden ismerteti a civil társadalomról szóló értekezések kánonjába tartozó gondolkodókat (Locke-tól kezdve Dahrendorfig majdnem minden nagyobb nevet idéz), majd leszögezi, hogy jelenleg a helyi önkormányzatokban, munkahelyeken, médiumokban meg kell próbálnunk „szívós munkával építeni a civil társadalmat". Véleménye szerint Kelet-Közép- Európában a totalitárius rendszerek alatt „talán egyedül az 107
