Tóth Károly (szerk.): Ezredforduló. A tudomány jelene és jövője a kisebbségben élő közösségek életében c. konferencia előadásai - Nostra Tempora 3. (Dunaszerdahely, 2001)

Jelen és jövő. Modellértékű kutatások ismertetése - Papp Z. Attila: A civil társadalom eszméje a romániai sajtónyilvánosságban 1990 után

A civil társadalom eszméje a romániai sajtónyilvánosságban... ne. Akkor volna csak szép paradoxon: a nemlétező civil tár­sadalom szembeszegül az állammal, csökkentve ennek esélyeit.”(Mateí, 1992). A másik hazai írás már címében is hordozza a civil társadalommal szembeni kétkedést: A civil társadalom esélye - aknatűzben. (K.S.J., 1992). A szerző így érvel: „Az aknatűz tapasztalata egyébként nagyon is va­lós. A történelem balkáni poklában valódi aknák valódi em­berek felé szállnak. Olyan emberek felé, akiknek a civil tár­sadalom bősége helyett polgárháborús pusztaság jutott, s akik talán sosem fogják érezni az önálló társadalmi gondol­kodás és cselekvés felszabadító örömét". De nemcsak a Korunk hasábjain, hanem A Hétben is jelent meg ilyen pesszimista kicsengésű politológiai esszé: Bakk Miklós szerint a civil társadalom - akkoriban divatos kifejezéssel élve - „tündöklése és bukása” a poszttotalitárius időszak elitképződésének lassúságával magyarázható, a politikai közömbösség elterjedésével, hiszen a személyes elkötele­zettség, a politikai identitás hiánya gátolja a plurális véle­mények megjelenését a nyilvánosságban (Bakk, 1992). A magyar nyelvű sajtóban a továbbiakban megjelenő, ci­vil társadalmat érintő tanulmányok az említett három for­rás valamelyikéből vagy ezek keveredéséből táplálkoznak. A Hétben gyakran jelentek meg interjúk magyarországi szo­ciológusokkal, közgazdászokkal, politológusokkal, ame­lyekben a civil társadalom viszonyát egyéb társadalmi je­lenségek viszonylatában taglalták. Ilyenek például a könyv­­kultúra, a kultúra támogatása és a civil társadalom viszo­nya (Rostás, 1990), helyi társadalom és civil társadalom megkülönböztetése (Magyari-Bodó, 1990), a civil szféra és a konfliktuskezelés kapcsolata (Bakk, 1993) stb. A kilencvenes évek közepéig még mindig napirenden van a civil társadalom fogalmi pontosításának kérdése. Szintén a magyarországi csatorna részeként értékelhetjük Andorka alaposan dokumentált, a Korunkban megjelent tö­mör tanulmányát (Andorka, 1995), amelyben a szerző rövi­den ismerteti a civil társadalomról szóló értekezések ká­nonjába tartozó gondolkodókat (Locke-tól kezdve Dahren­­dorfig majdnem minden nagyobb nevet idéz), majd leszöge­zi, hogy jelenleg a helyi önkormányzatokban, munkahelye­ken, médiumokban meg kell próbálnunk „szívós munkával építeni a civil társadalmat". Véleménye szerint Kelet-Közép- Európában a totalitárius rendszerek alatt „talán egyedül az 107

Next

/
Thumbnails
Contents