Petőcz Kálmán: Választások és felosztások - Nostra Tempora 1. (Dunaszerdahely, 1998)

A demokratikus választási rendszer alapjai

Petőcz Kálmán az országos választási bizottság tagjait azonban a belügyminiszter javaslata alapján a országgyűlés vá­lasztja, és a bizottságot kiegészítik azoknak a pár­toknak a jelöltjeivel, amelyek az országos listán sze­repelnek. A bizottság elnökét aztán a választott és megbízott tagok közösen választják saját körükből. A német választójogi törvény szerint a belügymi­niszterjoga kinevezni az országos, a tartományi kor­mányé (esetleg az általa megbízott szervé) a tarto­mányi, járási és körzeti választási szervek elnökeit. Az egyes bizottságok elnökei további ülnököket hív­nak meg a bizottságba (tartományi szinten hatot, ala­csonyabb szinten háromtól ötig), figyelembe véve a politikai pártok ajánlásait. Nagy-Britanniában az egyes választókörzetekben a választások szervezéséért általában a helyi önkor­mányzat (local government) magasabb tisztséget be­töltő hivatalnoka felel. Általában megállapíthatjuk, hogy a választási bizott­ságok összeállításának módja különböző az egyes európai államokban. Ismét a helyi hagyományoktól és a politikai kultúra szintjétől függ, mennyire műkö­dőképes és megbízható egy-egy módszer. A csehszlovák demokratikus hagyomány szerint a választási bizottságokat az egyes politikai pártok meg­bízottjaiból állították össze. Ez a módszer eddig töké­letesen működőképes volt, ezért alapjában véve szük­ségtelen bármit is változtatni rajta. 2.2.5. A jogorvoslat A jogorvoslati eljárás a választások lefolyása alatt az érvényben levő szlovák törvénykezés szerint egé­szében a különböző szintű választási bizottságok 42

Next

/
Thumbnails
Contents