Petőcz Kálmán: Választások és felosztások - Nostra Tempora 1. (Dunaszerdahely, 1998)

A demokratikus választási rendszer alapjai

A demokratikus választási rendszerek alapjai

hatáskörébe tartozik. A központi választási bizottság végzése végleges.

Az első Csehszlovák Köztársaságban az ún. választási bíróságok intézménye volt hivatott dönteni végső instanciaként a választásokkal kapcsolatos jogorvoslati ügyekben.

A környező államok jelenleg érvényben levő jogszabályai közül vegyük szemügyre a magyar választójogi törvényt. Ez lehetőséget ad arra, hogy az állampolgára választási bizottság ismételten megerősített végzésével szemben jogorvoslatot kérjen a helyileg illetékes bíróságtól - a választókerületi és területi bizottságok esetében a megyei vagy a fővárosi bíróságtól, az országos bizottság esetében a Legfelsőbb Bíróságtól. A bizottságokhoz beérkező tiltakozások ügyintézésének határideje a beérkezéstől számított három nap, ugyanúgy, mint a fellebbező bírósági eljárás határideje. A fellebbezéssel az illetékes választási bizottságokhoz kell fordulni, és az köteles azonnal az illetékes bíróságnak továbbítani.

2.2.6. A választókörzetek kialakítása

A választókörzetek kialakítása minden választási rendszer legérzékenyebb pontjai közé tartozik. Nagyobb mértékben ez ugyan a többségi rendszerekre vonatkozik (egymandátumú - egyéni - választókörzetekkel), bizonyos mértékig azonban az arányos rendszereket is érinti. A választókörzetek manipulálásának legismertebb és az irodalomban legtöbbször emlegetett esete a klasszikus gerrymandering. Ezt a műveletet 1812-ben a Massachusetts állam szenátusi választásai alkalmával az állam akkori kormányzója, F. Gerry hajtotta végre. A választókörzetek hatá43