Petőcz Kálmán: Választások és felosztások - Nostra Tempora 1. (Dunaszerdahely, 1998)

A demokratikus választási rendszer alapjai

Petőcz Kálmán zéséhez 1 000 aláírást kell gyűjteni és olyan alap­szabályt benyújtani a belügyminisztériumba, mely nem ellenkezik az állam demokratikus rendjével. A háború előtti Csehszlovákiában, amint már emlí­tettük, az első választások során egy párt választási bejegyzéséhez 100 támogató aláírásra volt szükség Csehországban, 1 000 aláírásra Szlovákiában, ám minden egyes választókerületben. Huszonhárom vá­lasztókerület volt: tizenöt Csehországban, hét Szlo­vákiában és egy a Kárpátalján. A magyar választójogi törvény valamivel szigorúbb feltételeket szab - egyéni jelöltek esetében 750 ún. ajánlási szelvény felmutatását írja elő, miközben egy polgár csak egy jelöltet ajánlhat, azt is csak helyi ho­vatartozás szerint. Megyei listát akkor jegyeztethet a párt, ha az adott megye egyéni választókerületeinek egynegyedében, de legalább kettőben állított jelöltet. Országos listát akkor állíthat a párt, ha a húszból leg­alább hét megyében bejegyezték. A német választójogi törvény egyéni jelölt esetében a bejegyzést 200, az adott egyéni választókerületben állandó lakhellyel rendelkező választópolgár ajánlá­sától teszi függővé. Némely országban - például Nagy-Britanniában - a jelölt bejegyzését óvadék letételéhez is kötik, adott esetben 500 fonthoz. Ezt a jelölt győzelem esetén, ill. ha az adott körzetben megszerezte a leadott szava­zatok legalább 5%-át, visszakapja. A jelöltnek a vá­lasztók írásbeli ajánlását is be kell mutatnia - elegen­dő azonban 10 aláírás. 2.2.4. A választási szervek A választási bizottságoknak és a szavazatszámláló bizottságoknak instabil helyzetekben döntő szerepük 40

Next

/
Thumbnails
Contents