Petőcz Kálmán: Választások és felosztások - Nostra Tempora 1. (Dunaszerdahely, 1998)

A demokratikus választási rendszer alapjai

A demokratikus választási rendszerek alapjai tót alapul véve számítják ki, nagyon fontos, hogy min­den szavazót mint egyént felvegyenek a választásra jogosultakat tartalmazó jegyzékbe, melyet lakhely sze­rint készítenek. (Általában a helyi szerv készíti, ná­lunk a községi képviselet.) Ez egyben a polgári fele­lősségtudat és elkötelezettség ügye is. A választók jegyzékének hiányosságai ugyancsak módosíthatják a választási eredményeket. Az Egyesült Államokban sajátos módon oldják meg ezt a kérdést. Ott ugyanis a választók jegyzékét a hivatalok nem a lakosság nyilvántartása szerint ké­szítik, hanem a polgár (természetesen, ha már vá­lasztásra jogosult) minden választás előtt köteles be­jegyeztetni magát, amennyiben kinyilvánítja válasz­tási óhaját, s csak ezután írják be a választók jegy­zékébe. A választási eredményeket az ily módon re­gisztrált választók számából számítják ki. 2.2.3. Ajelöltek bejegyzése Ajelöltek választási bejegyzésénél fontos, kinek ad­ják le a jelölőlistát - demokratikus szabály, hogy a választási bizottságnak adják le, méghozzá a válasz­tások előtt bizonyos határidőig; a szlovák törvény sze­rint ez 60 nappal a választások előtt történik - 24.00 óráig, Magyarországon 30 nappal a választások előtt - 16.00 óráig, Németországban 66 nappal a választá­sok előtt - 18.00 óráig. További érzékeny pont, mennyire szigorúak a jelöl­tek és a pártok bejegyzési szabályai. A szlovák vá­lasztójogi törvényben legkevesebb 10 000 tag vagy ugyanennyi támogató aláírás a feltétele olyan párt választási bejegyzésének, amelynek nincs a parla­mentben képviselete. Egyébként egy új párt bejegy­39

Next

/
Thumbnails
Contents