Petőcz Kálmán: Választások és felosztások - Nostra Tempora 1. (Dunaszerdahely, 1998)
Közigazgatási felosztások Szlovákia területén
Petőcz Kálmán sem váltak azzá. Egyértelmű, hogy a magyar többségű városok azok. E. A magyarok részaránya a járásokon belül A 79 járás közül pusztán 2 olyat találunk, amelyben a magyar lakosság van többségben - ez a Dunaszerdahelyi és a Komáromi járás. Tehát annak ellenére, hogy az 1996 előtti 38 járáshoz képest 79-re nőtt a járások száma, a magyar többségű járások száma nem nőtt, a részarány viszont lényegesen csökkent - 5,26%-ról 2,54%-ra. Ha pedig azt vesszük alapul, hogy az 1990-1996 közti időszakban gyakorlatilag a körzetek funkcionáltak elsőfokú államigazgatási egységként, akkora csökkenés még drámaibb képet mutat: 14%-ról 2,54%-ra. 20%-ot meghaladó magyar részaránya 1996 előtt 8 járásnak volt, ami a járások 21,1%-át alkotta. Az átrendezés után ugyan 11-re nőtt a 20%-os magyar részarányt meghaladó járások száma, ez azonban a 79 járásnak csak a 13,9 %-át teszi ki. Ráadásul az, hogy 11 -re nőtt az ilyen járások száma, nem tekinthető pozitív fejleménynek, éppen ellenkezőleg. Kettéválasztották ugyanis az alsógömöri magyar tömböt, és így mind az új Rimaszombati, mint az újonnan alakult Nagyrőcei járásban csökkent a magyarok aránya. Ugyanez mondható el a bodrogközi-ungvidéki magyar tömbről, amely addig legalább egy járáson belül helyezkedett el, most azonban egy része átkerült a Nagymihályi járásba, ahol viszont nem éri el a 20%-ot. 198
