Petőcz Kálmán: Választások és felosztások - Nostra Tempora 1. (Dunaszerdahely, 1998)

Közigazgatási felosztások Szlovákia területén

Közigazgatási felosztások Szlovákia területén

7. Nagy-Szalatna (Zvolenská Slatina) Zólyom megyében a múlt században.

8. Nyitra-Zsámbokrét (Žabokreky nad Nitrou) Nyitra megyében a múlt században.

9. Bát (Bátovce) Hont megyében a múlt században.

10. Ipolynyék 1910-ig, és Csáb 1910-től Nógrád megyében.

11. Sumijác, Nyustya, Ratkó (Ratkovce) és Jolsva 1910-től Gömör megyében.

12. Németlipcse (Slovenská Ľupča) 1910-től Liptó megyében..

13. Feled (Jesenské) a múlt században és az első csehszlovák államban.

A 115 városból 15 magyar többségű. Ebből a 15- ből azonban csak 2 vált közigazgatási központtá, ami csak 13,3%. 20%-on felüli magyar részarányú város Szlovákiában 7 található, ebből egy kivételével (Diószeg) mind járási székhely lett. 10%-on felüli magyar részaránnyal, tehát valamiféle magyar jelleggel még további 2 város rendelkezik: Losonc és Léva, ezek járási székhelyek maradtak. Külön esetként kezeljük Pozsonyt és Kassát, mindkét helyen számottevő magyarság él.

A fennmaradó 89 városról állíthatjuk, hogy szlovák városok. Ezekből 46 vált járási székhellyé, ami 51,7%.

Világosan látszik tehát, hogy a tiszta szlovák városok sokkal nagyobb arányban váltak járási székhellyé, minta magyar többségű városok.

A diszkrimináció úgy is kitapintható, hogy ha a táblázatban megvizsgáljuk, melyek azok a városok, melyek a történelem folyamán hagyományosan járási (esetleg megyei) székhelyek voltak, most pedig még197