Petőcz Kálmán: Választások és felosztások - Nostra Tempora 1. (Dunaszerdahely, 1998)
Közigazgatási felosztások Szlovákia területén
Petőcz Kálmán 3.2.1. A járások statisztikai adatainak az elemzése A járások elemzésénél a következő szempontokat vesszük figyelembe: a járás nagysága (területe), a területén fekvő községek száma, a járás területén élő népesség száma, a magyarok részaránya, a járás területén belüli legnagyobb közúti távolság, az új járások összevetése az addigi járásokkal és körzetekkel, valamint annak áttekintése, mely városok váltak közigazgatási központtá. A. Terület Mint már fentebb említettem, csak a hagyományos járásokat fogom összehasonlítani, tehát a 70 járást Pozsony és Kassa nélkül. Átlagban egy új szlovákiai járás 692 km -en terül el. Egy átlagos dél-szlovákiai járás azonban sokkal nagyobb, mint egy észak-szlovákiai. A 15 magyarlakta járás átlagos területe 1003 km , míg az 55 északi járásnál ez az átlag pusztán 607 km ! A 15 déli járásból 13 az ezer km feletti, és csak 2 - a Szenei és a Vágsellyei járás területe marad a szlovákiai átlag alatt. Az északi 55 járásból csak 3-nak a területe haladja meg az 1000 km -t - a Liptószentmiklósi, a Poprádi és a Breznóbányai járásoké, és további 15 járás nagyobb az átlagnál. Tudni kell azonban, hogy az említett 3 járás nagy része lakatlan, mert a Magas- és Alacsony-Tátra hegyláncai vonulnak végig rajta. Összesen tehát az északi járásoknak pusztán a 33%-a nagyobb az átlagnál, míg a déli járásoknál ez az arány 87%! B. Népesség, népsűrűség A déli járások népesség tekintetében is jóval nagyobbak, mint az északiak. Egy déli járásban átlago182
