Petőcz Kálmán: Választások és felosztások - Nostra Tempora 1. (Dunaszerdahely, 1998)

Közigazgatási felosztások Szlovákia területén

Közigazgatási felosztások Szlovákia területén

san 86 758 lakos él, míg egy északiban csak 61 335. A 15 déli járásból 8-nak - tehát több mint a felének - nagyobb a népessége 100 000 lakosnál. Az 55 északi járás között is csak 8 olyat találunk, amelyben több mint százezren laknak. Ám e 8 közül 6 olyan, amelynek székhelye egyben kerületi központ is, tehát szlovákiai méretekben „nagyváros”.

Egy átlagos szlovákiai járás népessége 66 783 lakos. A déli járások közül csak 4 átlagon aluli: a Szenei, a Vágsellyei, a Nagykürtösi és a Nagyrőcei. Átlagon felüli nagyságú azonban a maradék 11, ami a 15 magyarlakta járás 73%-a. A szlovák járásoknál ez az arány 14 az 55-ből, tehát csak 25%, miközben, mint már említettem, ebben a számban benne vannak a „nagyvárosok” is (Zsolna, Eperjes, Besztercebánya, Nyitra).

Szlovákiában 109,5 lakos esik átlagban egy km - re. Ha csak a 70 hagyományos járást veszem alapul, akkor a népsűrűség 97 lakos/km .

A15 déli járásból 7-nek nagyobb a népsűrűsége az átlagnál. Nagymihály kivételével azonban mind a 7 nyugaton fekszik. A közép- és kelet-szlovákiai régióban a magyarlakta vidék eléggé gyéren lakott. Vonatkozik ez a Nagymihályi járás magyarlakta részére is, itt Nagymihály város javítja az átlagot. A nyugati részen a Lévai járás népsűrűsége rendkívül alacsony.

A népsűrűségi mutatók akkor válnak igazán érdekesekké, ha együtt vizsgáljuk őket a lakosság növekedési indexével. Mindkét szám alacsony volta arról tanúskodik, hogy az adott régióban hiányoznak a fejlesztési impulzusok, nincs elegendő munkalehetőség, infrastrukturális háttér (közép- és felsőfokú iskolahálózat, tudományos, kulturális intézmények, szolgálta183