Petőcz Kálmán: Választások és felosztások - Nostra Tempora 1. (Dunaszerdahely, 1998)

A demokratikus választási rendszer alapjai

A demokratikus választási rendszerek alapjai

Ebben a tanulmányban elsősorban a versenyelvű, demokratikus választásokról lesz szó. A más politikai rendszerekkel való összevetésben főleg az érdekel bennünket, milyen ellenőrző mechanizmusokat és a „fékek és ellenpontok" milyen mechanizmusát kellene tartalmaznia a jogrendnek, hogy a választási rendszer ne váljék a választási manipulációk eszközévé az autoritativ vagy totalitáris hajlamú politikai erők kezében.

1.4. A demokratikus választójog ismérvei

A választójog a polgárjoga megválasztani képviselőit valamely képviseleti szervbe (a mi esetünkben a parlamentbe) vagy választhatósági joga ezekbe a szervekbe. Az első esetben aktív, a másodikban passzív választójogról van szó. A Szlovák Köztársaság Alkotmánya az aktív és passzív választójogot a következőképpen jellemzi:

,A választójog általános és egyenlő, a szavazás közvetlen és titkos. A polgárok egyenlő feltételek mellett juthatnak hozzá választott és egyéb köztisztségekhez.” (A Szlovák Köztársaság Alkotmánya, 30. c. (3) és (4) bek.) Más helyen az alkotmány meghatározza: „A képviselőket általános, egyenlő és közvetlen titkos szavazással választják." Továbbá: „Képviselőnek az a polgár választható, akinek szavazati joga van, betöltötte 21. életévét és állandó lakhellyel rendelkezik a Szlovák Köztársaság területén.” (A Szlovák Köztársaság Alkotmánya, 74. c. (1) és (2) bek.)

A modern demokratikus alkotmányok többségében - hasonlóan a szlovák alkotmányhoz - a választásokat az általános, egyenlő, közvetlen és titkos jelzővel illetik. Néha hozzáteszik a szabad jelzőt is (pl. Né17