Petőcz Kálmán: Választások és felosztások - Nostra Tempora 1. (Dunaszerdahely, 1998)

A demokratikus választási rendszer alapjai

Petöcz Kálmán

metországban). Mivel azonban egyértelmű, hogy az első négy (főleg a titkos) jelző teljesítésének eredménye a választások szabad jellege, a „szabad” jelzőt a választójog jellemzésénél gyakran elhagyják.

1.4.1. A választójog általánossága

Az általános választójog azt jelenti, hogy az állam valamennyi felnőtt lakosának lehetővé teszi a részvételt a választáson, mégpedig fajra, színre, nemzetiségi hovatartozásra, nemre, vallásra, politikai meggyőződésre, szociális származásra, vagyoni helyzetre való tekintet nélkül. A választójog korlátozását az itt említett okok valamelyike miatt cenzusnak nevezzük.

Felnőtt kornak az aktív választójog esetében általában a 18. életév betöltése számít. A parlamenti képviselet (képviselőház, a törvényhozó testület alsóháza) megpályázása esetén nálunk és Európa több országában is a 21. év a meghatározó. A német és a magyar választójog egyaránt a 18 évet szabja meg feltételként az aktív és a passzív választójog gyakorlásához. A választójog általánosságát a demokratikus államokban törvény csak akkor korlátozza, ha ún. természetes akadálya van a választójog gyakorlásának - ilyen további korlátozás kötődhet például a börtönbüntetéshez, a szellemi állapothoz és az állandó lakhelyhez, s csak kivételes esetekben más okokhoz. (A demokratikus államok között egyedi helyzete van Svájcnak, ahol a 70-es évek elejéig az általános választójog a nőkre nem vonatkozott.)

A 80/1990 Tt. sz. törvény az SZK NT-be való választásokról, későbbi módosításaival, az aktív választójog korlátozását a következőképpen szabályozza:

18