Petőcz Kálmán: Választások és felosztások - Nostra Tempora 1. (Dunaszerdahely, 1998)
Közigazgatási felosztások Szlovákia területén
Petőcz Kálmán 2.6.4. Az újjáalakult Csehszlovákiában. Megfelelő területi felosztás, de jogfosztottan 1945-ben újjáalakult Csehszlovákia, már Kárpátalja nélkül. A régi, 1923-as járások újraszerveződtek, a megyék azonban nem. Elméletileg ez a rendszer rendkívül kedvező lehetett volna a magyarok számára, hiszen így a közigazgatási egységek határai nagyjából fedték az etnikai határt. A magyarok azonban a kassai kormányprogramra épülő beneši dekrétumok és más jogszabályok alapján kizárattak a közügyek gyakorlásából, nem tölthettek be semmilyen államigazgatási tisztséget, nem volt választójoguk. Semmilyen módon nem élhettek tehát a közigazgatási felosztás természetességéből adódó elméleti előnyökből. 2.6.5. A kommunisták hatalomátvétele után. Kerületek, járások és nemzeti bizottságok A kommunisták hatalomra kerülése s az 1948. májusi alkotmány elfogadása után, 1949 januárjától ismét új közigazgatási rendszer lépett életbe Csehszlovákiában, így Szlovákia területén is. Újfent kialakult hat másodfokú közigazgatási egység - csak most már nem megyéknek hívták őket, hanem kerületeknek. A kerületek nagyon hasonlítottak az 1923-as nagyzsupákra. Az új Pozsonyi, Nyitrai és Besztercebányai kerület például nem sokban különbözött a régi Pozsonyi, Nyitrai és Zólyomi nagyzsupától. Egyetlen kerületen belül sem kerültek a magyarok többségbe. A kerületeket járásokra osztották, amelyek javarészt megegyeztek az 1923-as járásokkal, de a nagyobb járásokat még kisebbekre osztották. így az 1923-as felosztás 79 járásával szemben (beleértve Pozsony és Kassa várost) 1949-ben 92 járás alakult. Dél-Szlovákiában, a magyarlakta vidéken is alakultak új kis 160
