Petőcz Kálmán: Választások és felosztások - Nostra Tempora 1. (Dunaszerdahely, 1998)
Közigazgatási felosztások Szlovákia területén
Petőcz Kálmán gye közgyűlése által megszabott (írásos utasításba fektetett) célokat voltak kötelesek képviselni a központi törvényhozás alsó tábláján. A központi hatalom rendeletéit a vármegye területén végrehajtja, de amennyiben azokat törvénytelennek, vagy a vármegye érdekeivel ellentétesnek találja, tiltakozással közvetlenül az uralkodóhoz fordulhat („ellenállásijog", vagy „ius resistendi"). 2.4. Az 1848-as szabadságharc után. A népképviseleti elv kivívása, majd a Bach-féle rendszer bevetezése Az 1848-as polgári forradalom egyik vívmánya volt a népképviseleti alapon szerveződő országgyűlés. Ez azt jelentette, hogy immáron nemcsak a vármegye nemeseinek közgyűlése választotta a képviselőket (akik szintén csak nemesek lehettek), hanem mind az aktív, mind a passzív választójog kibővült, és (elvben) az ország minden polgárára kiterjedt. A különféle korlátozó intézkedések (cenzusok) következtében azonban az általános választójog a lakosságnak pusztán 6-8%-át érintette. Nem volt választójoguk a nőknek, és azon felnőtt férfiaknak, akiknek a vagyona, illetve adókötelezettsége alacsonyabb volt egy bizonyos megszabott határnál. Hasonló módon változott a képviselet elve a megyei és községi önkormányzatoknál (törvényhatóságoknál). A szabadságharc leverése után, az 1850-es évtől az 1867-es évi osztrák-magyar kiegyezésig gyökeresen megváltozott az ország kormányzati és közigazgatási rendszere. Bach birodalmi kancellár kapcsán ezt a korszakot Bach-abszolutiz-142
