Petőcz Kálmán: Választások és felosztások - Nostra Tempora 1. (Dunaszerdahely, 1998)
Közigazgatási felosztások Szlovákia területén
Közigazgatási felosztások Szlovákia területén musnak szokás nevezni. A centralizáció korszaka ez: az országgyűlést nem hívják össze, a megyei és községi önkormányzati rendszert felszámolják. Ugyanakkor „polgári” alapokra helyezik a közigazgatást, a hivatalokban a választott tisztségviselők helyett kinevezett szakemberek ülnek, a közigazgatást és az igazságszolgáltatást szigorúan elválasztják egymástól. Mindez az ország új közigazgatási felosztásában úgy mutatkozik meg, hogy Magyarországról újból leválasztják Erdélyt, Horvátországot és a Délvidéket, és közvetlenül a bécsi udvar fennhatósága alá rendelik. A fennmaradó országrészt 5 nagy kerületre osztják, élén a közvetlenül az osztrák kormánynak alárendelt főispánokkal (helytartókkal). Szlovákia jelenlegi területén két nagy kerület létesült - a Pozsonyi és a Kassai. A megyék megmaradtak, de számuk csökkent: összevonták Árva és Turóc, Abaúj és Torna, Gömör és Kishont, illetve Komárom és Esztergom megyéket. Ugyanakkora Nyitrai megyét két részre osztották: az Alsónyitrai (Kis-Kárpátok, Erdőhát) és a Nyitrai megyére. Ám a megye nem az 1848 előtti önkormányzati szerv volt, hanem pusztán az összpontosított államhatalmi akarat továbbítója a vidéki régiók, illetve a legkisebb államigazgatási egységek - a járások - felé. Magyarország északi részének közigazgatási felosztását kerületekre és megyékre a következő térkép szemlélteti. 143
