Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - A magyar nyelv szlovákiai változatainak jellemzői
A határon túli magyar szókészlet 97 A laikus beszélők számára is érezhetően államnyelvi eredetű szó nagyon sok van adatbázisunkban; itt csak néhány példát mutathatunk be: Mv briszálec ’gépkocsi ablaktörlője’, Fv bugyícsek ’(sok embernek szóló) ébresztő’, Er cáp ’egy pohár sör’, Fv dodávka ’furgon’, Ka dohovor ’szerződés’, Va dokolenica Hv dokoljenka Mv dokolenka ’térdzokni’, Fv hotovo : Va M v gotovo ’kész(en van)’; Őv hajriger ’borosgazdák által fenntartott borozó, kocsma’, Va hranarina ’táppénz’, Öv landesschulrat ’tartományi iskolatanács’, Fv mekcseny ’lágyságjel’, Va menyács ’sebességváltó’, Va menyácsnyica ’pénzváltó’, Er miccs ’darált húsból kolbász alakúra összegyúrt, roston sütött ételféleség’, Fv miesztyenka ’helyjegy’, Mv oszebna FIv oszobna ’személyi igazolvány’, Mv pregrada ’térelválasztó’, Va FIv szlamcsica Mv szlámica ’szívószál’, Ka szoljárka ’gázolaj’, Va uopste Hv uoptye ’általában’, Ka védomoszty ’jegyzék, kimutatás’, Va Hv zsmigavac : Mv zsmigávec ’irányjelző, index’. Strukturális-etimológiai szempontból e csoportba tartoznak a nyilvánvalóan államnyelvi eredetű márkanevek is, ezeket azonban egyelőre kevéssé ismerjük, mivel a kutatás eléggé elhanyagolta őket. Ilyen pl. a Fv jár ’egyfajta mosogatószer’, Fv horalki ’oldalt csokoládéval bevont nápolyiszelet-fajta’, Fv lentilki ’színes cukormázzal bevont, lencse alakú drazsé’, Fx szantovka ’ásványvízfajta’. A nyilvánvalóan államnyelvi eredetű szavak idegenszerűségének érzete jelentősen csökken a szótő megcsonkításával, ill. megcsonkításával és a „ j á t s z i ” - i képző- V e 1 való ellátásával, pl. Fv szpori ’takarék - pénztár’ («— Fv szporityelnya ’ua’), Fv tyepi ’melegítő, tréningruha, mackóruha’ (<— Fv tyepláki ’ua’), Ka ucsi ’szakmunkásképző’ (<— Ka ucsiliscse ’ua’), Fv zsuvi ’rágógumi’ (<— Fv zsuvacska ’ua’). Szintén kevésbé érződnek államnyelvinek a kölcsönszavak olyan népnyelvi változatai, amelyek hangtani szempontból többékevésbé igazodtak az átvevő nyelv hangrendszeréhez, pl. Fv kripka ’influenza’ (vő. Fv chrípka [yripka] <— szik. chrípka ’ua’), Fv lecska ’pótkocsi’ (vő. Fv vlecska <— szik. vlečka ’ua‘), Fv mizik ’hibajavító toll’ (vő. Fv zmizik *— szik. zmizík ’ua’), Fv pacski ’cigarettavég, csikk’ (vő. Fv spacski *— szik. špačky ’ua’). Az államnyelvi állandósult szókapcsolatokból keletkezett ht szavak száma adatbázisunkban nem túl nagy, de ez talán nem is annyira a tényleges használatot tükrözi, hanem azt a tényt, hogy ezeket nehéz megkülönböztetni a magyar szövegekben csupán alkalomszerűen előforduló vendégnyelvi szókapcsolatoktól. Kölcsönszónak látszik pl. a Va Hv bez veze Mv brez veze ’összefüggéstelenül’, Fv cslovecse-nezlob-sze ’egyfajta társasjáték’, Fv dokelu ’<szitkozódásban, bosszúság kifejezésére> a fenébe!’, Őv frau lehrer ’tanító néni, tanárnő <általános iskolai tanárnők megszólításaként^ Őv grüner veltliner ’zöld veltelini (közkedvelt fehér asztali bor)’, Őv grüss dich ’helló, szia’, Va finansijski odsek Hv financijski odsjek ’pénzügyi osztály’, Va očno odelenje Hv očni odjel ’szemészet’, Va Hv szanitarna inszpekcija ’közegészségügyi felügyelőség’, Fv technický preukaz ’forgalmi engedély’, ’törzslap’.19 Az államnyelvi eredet erősen érezhető azokon a szavakon is, melyeknek töve nem egyértelműen államnyelvi vagy éppen érezhetően idegen eredetű abeszélők számára, viszont a szó képzője „echte” á 11 a m n y e 1 v i, pl. Fv Ka baretka Va beretka ’barett)sapka)’, Mv bokszerca Fv bokszerki ’bokszenadrág’, Fv bufetyák ’büfékben, sörözőkben ételmaradékot összegyűjtő lecsúszott személy’, ’kocsmatöltelék’, Fv elektricsenka ’villamosbérlet’, Ka gimnasztyorka ’katonai zubbony’, Fv gremiálka ’vezetői, igazgatói értekezlet’, Fv haszák ’állítható csavarkulcs’, Va hemijska ’golyóstoll’, Ka komangyirovka : komengyirovka ’kiküldetés^ utasítás)’, Mv kovbojka ’farmeranyagból készült ruhadarab’, 19. Amint a példákból is látszik, ezeket magyarul vagy egy szóként, vagy több szóként írjuk, idegenes vagy magyar helyesírással, különböző befolyásoló tényezők függvényében.
