Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - A magyar nyelv szlovákiai változatainak jellemzői
A magyar nyelv szlovákiai változatainak jellemzői 75 indult a sajátos SM képzővé válás útján (1. még Lanstyák-Szabómihály 2005). Ami a közvetett kölcsönzést illeti, toldalékok denotativ jelentésének kölcsönzéséről nem tudunk ugyan beszámolni, ellenben gyakorisági eltérésként megemlíthetjük a kicsinyítő képzős formák szokatlanul gyakori használatát, különösen a szlovákdomináns beszélők körében. Mivel a kimutatott kicsinyítő képzős SM alakulatok létező formák az MM-ben (pl. kenyérke, kezecske, sőt kávécska), alapvetően relatív kontaktusjelenségről van szó.28 (A részletekre 1. Lanstyák 2000a: 200-205.) 3.4. Mondattani kölcsönzés A mondattant érintő kölcsönzés az SM-ben szinte kizárólag közvetett kölcsönzés: grammatikai szerepű morfémák közvetlen átvételéről nincs tudomásunk, noha interferenciajelenségként egy-egy szlovák kötőszó megjelenhet a szlovákul gyakran beszélők magyar nyelvhasználatában, de ezek vendégszónak minősülnek, vagyis bázistartó kódváltásról van szó. Formaszó jelentéskölcsönzésére esetleg a mire? ‘miért’ kérdő határozószó lehet példa, amely felépítésében és jelentésében feltűnően hasonlít a szlovák načo? alakra. Például Mire jöttél ide? ‘Miért jöttél ide?’ Mire kell annyit nyafognod? ‘Miért kell annyit nyafognod?’ 3.4.1. Vonzatkölcsönzés Az SS nyelv hatása az SM változatok mondattanára ritkán nyilvánul meg az egynyelvű változatoktól abszolút módon eltérő formák kialakulásában. Az abszolút mondattani kontaktusjelensé - gek ritka példája a vonzatkölcsönzés. Vonzatköl - csönzésről akkor beszélünk, ha az átvevő nyelv - ben a szintagmák alaptagjaként szereplő igéhez, melléknévhez vagy főnévhez a meghatározó tag szerepét betöltő névszó új raggal kezd el kapcsolódni, olyannal, melynek jelentésszerkezete jobban hasonlít a forrásnyelvi megfelelőjéére, mint az eredeti ragé. Kölcsönvonzatok az SM-ben többek között a következők: SM operál/műt vmire (pl. epéjére), vö. MM epéjével, de SS operovať na žlčník „epére operálni”; SM kulcs vmitől (pl. ettől a szekrénytől nincs kulcsom), vö. MM ehhez a szekrényhez, de SS od tejto skrine nemám kľúč „ettől a szekrénytől nincs kulcsom”; SM ebédre megy (pl. Józsi nincs itt, ebédre ment, de mindjárt visszajön), vö. MM ebédelni ment, de SS išiel na obed „ebédre ment”; SM vki után megy (pl. A tanár úr után jöttem, ráér most egy kicsit?), vö. MM a főnökhöz, de SS za šéfom „a főnök után”; SM hív vkinek (telefonon) (pl. holnap majd hívok neked)', vö. MM fölhívlak, de SS zajtra ti zavolám „holnap hívok neked”. Idegen szó is kaphat szlovák mintára új vonzatút; pl. az interpellál ige a sajtóban tárgyassá vált, SM interpellálja a minisztert, vö. MM interpellál a miniszterhez, de SS interpelovať ministra „interpellálni a minisztert”. Nyelvművelőinktől sokat ostorozott „hiba” a superessivus használata az MM inessivusának helyén néhány, az oktatás területéhez kapcsolódó szóban, pl. SM alapiskolán ~ középiskolán ~ gimnáziumon tanít/tanul, SM internátuson ~ ezen a szobán lakik stb. Empirikus kutatásaink megerősítették azt a feltételezésünket, hogy az SM alapiskolán és középiskolán tanít/tanul jóval gyakoribbak az SM gimnáziumon tanít/tanul szerkezeteknél, nyilván azért, mert direktebb MM analógia támogatja őket (vö. MM és SM főiskolán tanít/tanul, iskolán ‘tanfolyamon’ van). Ez az analógia magyarázhatja azt is, hogy a középiskola esetében a külviszonyragos forma kutatásainkban a magyarországi adatközlők válaszaiban is előfordult. Az oktatás témakörén belül maradva meg kell említeni, hogy a Magyarországon marginá-28. Ha a gyakorisági eltérések rögzülnek, s az érintett nyelvváltozatokra jellemzővé válnak, az illető kicsinyítő képzős szavak stílusértéke megváltozhat (az SM-ben kevésbé lesznek stilisztikailag jelöltek, mint az MM-ben), ezáltal pedig voltaképpen abszolút kontaktusjelenségek jönnek létre. (Vö. a stílusérték-kölcsönzésnek föntebb, 3.1.4. alatt említett eseteivel.)
