Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - A magyar nyelv szlovákiai változatainak jellemzői
74 Lanstyák István tány (ebben a jelentésben elavult); SM argu - meritum ‘érv’ (enyhén formális), vö. SS argu - ment (semleges), de MM argumentum (formális); SM certifikátum ‘bizonylat’ (formális), vö. SS certifikát (semleges), de MM certifikátum (elavult). Összetett szó részeként, azaz kötött morfémaként stilisztikai kölcsönszó pl. az SM fogpaszta ‘fogkrém’ (semleges), vö. SS zubná pasta (semleges), de MM fogpaszta (enyhén régies).; SM tatármártás ‘tartármártás’ (semleges), vö. SS tatárska omáčka (semleges), de MM tatármártás (stilisztikailag jelölt). 3.2. Hangtani kölcsönzés A hangtanban a közvetlen kölcsönzés fonetikai szinten hangszínámyalat-kölcsönzés, fonológiai szinten pedig fonémakölcsönzés. A hangtani kölcsönzés közvetett módját képviseli a fonológiai szabályok kölcsönzése. Az egész SM beszélőközösségre jellemző fonetikai kölcsönzésről nem tudunk; a beszélők egyes csoportjai kétségtelenül magukon hordozzák az SS nyelv fonetikájának hatását, ám nagyon gyakran ez a jelenség még feltehetőleg interferenciának tekinthető. Megfigyeléseink szerint bizonyos palóc peremterületeken - mindenekelőtt néhány szlovák többségű városban - a várt palócos akcentus helyett (a kerekítetlen a, a némileg zártabb e, ë és a kerekítettebb á) egyes beszélőknél mintha inkább szlovákos színezetű hangszínámyalatokat hallanánk (a kerekítetlen a zártabb, mint a palócban általában; az á nem kerekített, csupán zártabb a standard magyarnál, akárcsak a szlovákban; hasonlóképpen az e is zártabb a palócban szokásosnál). Fonémakölcsönzésre az SM nyelvváltozatokból nincs példánk. Látszólag ilyen a eh [yj ejtése számos nemzetközi szóban (pl. mechanika, pszichológia) és a szlovák eredetű kölcsönszavakban is (pl. chata ‘víkendház’, chrípka ‘influenza’). Mégsem beszélhetünk egyértelműen fonémakölcsönzésről, mivel a veláris zöngétlen spiráns - a /h/ allofonjaként az MM-ben is használatos, vö. doh [doy], de dohhal [dohhal]), ezenkívül bizonyos hangtani helyzetben az MM beszélők egy része a nemzetközi szavakban is ejt c/t-féle hangot, pl. archaikus, monarchia. Ami a fonológiai szabályok kölcsönzését illeti, ide tartozik a föntebb már a névhasználat szóval illusztrált jelenség, a h zöngétlenítő hatásának elmaradása v előtt, pl. SM nyelvhelyesség [nyelvhejesség], SM nyelvhez [nyelvhez], SM távhívás [távhívás]. Amennyiben a eh ejtését nemzetközi szavakban nem minősítjük fonémakölcsönzésnek, úgy tekinthetjük, hogy a eh az SM-ben szlovák hatásra olyan hangtani helyzetekben is megjelenhet (mindenekelőtt szó elején és két magánhangzó közt), ahol az MM-ben A-val „helyettesítődik” (pl. charta, szacharin, machináció ), így tehát ezt a jelenséget is a fonológiai szabályok kölcsönzéseként könyvelhetjük el. Ezt a jelenséget Haugen (1972: 99) „fonémikus újraelosztás”-nak (phonemic redistribution) nevezi. 3.3. Alaktani kölcsönzés Az alaktan területéről közvetlen kölcsönzésre (képzőknek, jeleknek vagy ragoknak a szlovákból való közvetlen átvételére) nincs igazán jó példánk, egy ilyen kölcsönzés az 1918 utáni magyar-szlovák kétnyelvűség jellege és időtartama alapján nem is várható. Mégis érdemes megemlíteni az SM mamuszki ’botos’ szót, melynek töve, a mamusz közmagyar szókészleti elem, képzőszerü végződése viszont, a -ki elem SS eredetű. Az SS-ből számos olyan szó került át az SM-be, amely ezt az elemet tartalmazza, s közülük több éppen különféle típusú lábbelit jelöl, pl. SM teniszki ’teniszcipő’, vö. SS tenisky (t.sz.); SM botaszki ’botaszcipő’, vö. SS botasky (t.sz.); SM kopacski ‘focicipő’, vö. SS kopačky (t.sz.); SM cvicski ‘tornacipő’, vö. SS cvičky (t.sz.), HS tramki ’bokáig érő vászon tornacipő’, vö. SS trampky (t.sz.); stb. Mivel az SM mamuszki esetében a -ki végződés nem SS eredetű szóhoz kapcsolódik, hanem eredeti magyar elemhez, azt mondhatjuk, hogy a -ki végződés meg
