Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - Nyelvmenedzselés
564 Misad Katalin nek keretében működött egy terminológiai csoport is, a feladatok megvalósításához nem volt elegendő szakember (lásd Jakab 1976: 154-156). A hetvenes évek elején Deme László - aki a Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének vendégtanáraként öt évig tartózkodott Pozsonyban — hívta fel a figyelmet arra, hogy Szlovákiában leginkább a szakmai és a társadalmi-államigazgatási vonatkozású nyelvi rétegekben adódnak nyelvhasználati problémák (Deme 1970: 101). Jakab István a kassai Kazinczy Napokon elhangzott előadásában válaszolt a felvetett problémára, miszerint: „Hangsúlyoznunk kell, hogy éppen a terminológiai kérdések tisztázása jelenti nyelvművelésünk számára a legtöbb nehézséget, s bármennyire sürgős lenne is ez a munka, nemigen akad rá jelentkező, mert a szlovák szakkifejezések megfelelőinek felkutatásához a magyar szakszókészletek alapos és összevető tanulmányozására, tehát nagy körültekintéssel végzett munkára lenne szükség.” (Jakab 1976: 170). A csehszlovákiai nyelvművelés elveit tömören megfogalmazó 1973-as programrendbe azonban már bekerült a szaknyelvek tanulmányozására, illetve fejlesztésére irányuló feladatkör is: „ ... (a csehszlovákiai magyar nyelvművelésnek) szüntelenül vizsgálnia kell a magyar nyelv csehszlovákiai használatának állapotát, s az arra illetékesek bevonásával segítenie kell a lemaradást mutató belső nyelvtípus, stílusszint, stílusréteg vagy csoportnyelvi szókészlet fejlesztését.” (Jakab 1976: 166). A szlovákiai magyar szaknyelvek ügyében azonban nem sok minden történt az elmúlt negyedszázad alatt: az egykori nyelvi szakbizottság helyébe lépő Csehszlovákiai, majd később Szlovákiai Magyarok Anyanyelvi Társaságának terminológiai csoportja ugyan magára vállalta az ezzel kapcsolatos feladatokat, sőt végzett bizonyos szótárszerkesztési munkálatokat, ám olyan korszerű, átfogó munka, amely segítené a szlovákiai magyar szaknyelvek tervezését, nem született. Hasonlóképpen eredménytelen volt a dunaszerdahelyi székhelyű Katedra Társaság által a kilencvenes évek végén létrehozott ún. nyelvtervező munkacsoport tevékenysége is, amelynek az lett volna a feladata, hogy összegyűjtse, valamint rendszerezze a magyarországi és a szlovákiai magyar oktatásügyben egyaránt használatos terminusokat, szakkifejezéseket (Csicsay 2002: 264). Egyesek a szlovákiai magyar szaknyelvek fejletlenségéért egyértelműen a hazai és a magyarországi szakembereket okolják: „A szlovákiai magyar nyelvészet a diagnosztikára koncentrál, terapeutikai szándéka, tevékenysége nincsen, még a testhezálló egyetemi szakterminológiát sem műveli. Magyarországon pedig nem jelent meg olyan szótár, amelyik a kisebbségek nyelvi túlélését segítené” (Csuka 2002: 257). A hiányzó szaknyelvi regiszterek kialakítását és fejlesztését jelenleg az MTA szlovákiai kutatóállomásaként 2002-ben alakult, nyelvi tervezéssel is foglalkozó műhely, a Gramma Nyelvi Iroda vállalta magára. A csoport tagjai szerint a két fő terület, amelynek szlovákiai magyar terminológiáját minél előbb ki kell alakítani, a közigazgatási és a jogi szaknyelv, de számos más szakterület is érintve van (oktatás, gazdaság, egészségügy stb.) (Lanstyák-Szabómihály 2000: 86). Az iroda munkatársai olyan szakszójegyzékeket, szlovák-magyar termékkatalógusokat (pl., élelmiszerek, építési anyagok, illatszerek és piperecikkek, papír és írószerek jegyzékét) jelentetnek meg, illetve szeretnének megjelentetni, amelyek segítségére lesznek úgy a szlovákiai magyar szakembereknek, fordítóknak, újságíróknak, mint a nyelvhasználati jogukkal élni kívánó szlovákiai magyar beszélőknek. Az egyes területek feltérképezése már elindult (a kutatások részleges eredményei megtekinthetőek a Gramma Nyelvi Iroda honlapján: www.grarmna.sk), folyamatos munkára azonban - elsősorban szakemberhiány miatt - ideális esetben is csak 3 4 év múlva kerülhet sor. Az iroda fő célja, hogy az egyes szakterületekhez kapcsolódó szlovák terminusok, termékmegnevezések magyar megfelelői bekerüljenek a készülő szlovák-magyar nagyszótárba, s idővel beépüljenek a szlovákiai magyar nyelvhasználatba.