Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - Nyelvmenedzselés
SZABÓMIHÁLY GIZELLA A NYELVI MENEDZSELÉS LEHETSÉGES SZEREPE A MAGYAR NYELVALAKÍTÁSBAN1 1. BEVEZETÉS A régebbi nyelvművelés és az újabb nyelvtervezés (vagy nyelvi tervezés) fogalmak mindannyiunk számára ismertek, az utóbbi évtizedben számos tanulmány elemezte a kettő közötti kapcsolatot is (legutóbb pl. Sándor 2003), új fogalom viszont a nyelvi menedzselés, amely a beszélők által normasértésként értékelt nyelvi elemek kezelését az előbbiekétől eltérő szemszögből közelíti meg. A továbbiakban az alábbi három kérdésre keresem a választ: a) Az említett két, már meggyökeresedett fogalom mellett nem lenne-e célszerű egy harmadikat, a címben említett nyelvi menedzselés fogalmat is bevezetni? b) Milyen legyen a nyelvi menedzselés viszonya a nyelvműveléshez és a nyelvtervezéshez? c) Átvegyük-e az angol eredetű kifejezést, vagy keressünk „magyarosabb” nevet? 2. A NYELVI MENEDZSELÉS FOGALMA A nyelvi menedzselés kifejezést 1987-ben B. Jemudd és J. Neústupný használta először (angolul language management formában), mégpedig a B. Jemudd által kidolgozott nyelvi korrekció elméletével kapcsolatosan (Neústupný 2002: 429).1 2 Az elméletet később J. Ne - ustupný több tanulmányában is kifejtette, majd a szláv nyelvek szempontjából árnyalta munkatársa, J. Nekvapil (2000, 2003a, 2003b stb., 1. még Neustupný-Nekvapil 2003). Neústupný egyik vonatkozó tanulmányában (2002) a szociolingvisztikán belül négy fő irányzatot különböztet meg, ezek: 1) a nyelv és társadalom viszonyát vizsgáló szociolingvisztika (B. Bernstein, E. Haugen, U. Weinreich, J. Fishman), valamint ide tartozik szerinte a diskurzuselemzés és a nyelvkörnyezettan is; 2) variációelmélet (J. Gumperz, Ch. Ferguson, W. Labov); 3) a kommunikáció 1. Az I. alkalmazott nyelvészeti műhelytalálkozón (Palást, 2004. október 1-jén elhangzott előadás, valamint az ez alapján készült és a Fórum Társadalomtudományi Szemlében (2005, VII/4, 67-75.) publikált tanulmány módosított változata. A műhelytalálkozón felolvasott előadásban a language management magyar megfelelőjeként még a nyelvi menedzsment kifejezést használtam. A vitában azonban Kemény Gábor felvetette, hogy a magyar köznyelvben a menedzsment-nek 'vállalatvezetés, vállalati vezetők csoportja’ jelentése van, s ezért megfelelőbb volna az egyértelműen igei alapú menedzselés használata. Kemény Gábor tanácsa alapján használom tehát a továbbiakban a nyelvi menedzselés kifejezést. 2. Az angol language management szókapcsolat használata kapcsán érdemes megemlíteni, hogy a több országban is működő nemzetközi cégek kommunikációs problémáinak kezelésére vonatkoztatva is felbukkan ez a kifejezés; nem tudni azonban, hogy az üzleti kommunikáció elméletével és gyakorlatával foglalkozó szakemberek Neústupný és Jemudd nyomán vagy tőlük függetlenül használják-e ezt a kifejezést. Az itt bemutatott elméleti keretben írják le a Siemens csehországi leányvállalatánál alkalmazott nyelvi menedzselési stratégiákat J. Nekvapil és M. Nekula (Nekvapil-Nekula 2006).
