Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - Az oktatás nyelvi aspektusai
Érettségi vizsga Szlovákiában és külföldön... 527 szlovák nyelv és irodalom érettségi vizsgával, melyben a legnagyobb újdonságot éppen az ún. külső érettségi tesztek bevezetése jelentette, a 2009-es iskolai évben megszűnt. 2008-ban még utoljára a magyar és a szlovák érettségi vizsga is két szinten valósult meg, azóta viszont újra összeolvadt a két szint. Abban, hogy a Szlovák Köztársaság Oktatási Minisztériuma megszüntette a kétszintű érettségit s visszaállította a korábbi állapotot, minden bizonnyal az a körülmény is szerepet játszott, hogy az érettségi egyik legfontosabb funkciója, a regulálás-szelektálás, ti. hogy helyettesítette volna az egyetemi felvételi vizsgát, objektív és szubjektív okoknál fogva nem bizonyult megvalósíthatónak. Az objektív okot a tanulóifjúság folyamatosan csökkenő létszámában, a szubjektívat pedig az egyetemeknek az érettségi eredményekhez való viszonyulásában kell látnunk, ti., hogy azokat nem fogadják el a felvételi vizsgával egyenértékűnek. 4. AZ ÉRETTSÉGI VIZSGA EREDMÉNYEIRŐL Az érettségiző tanulók szlovák nyelvi ismereteit a külső érettségi írásbeli tesztjeik alapján vizsgáltam. A 2005/2006-os érettségi vizsga (standardizált, szabványosított teszt) eredménye5 alapján a következő tendenciákat tapasztaltam: 4.1. A szinten (100 tesztből álló, véletlenszerűen kiválasztott minta alapján) kiválóan teljesítettek a tanulók azoknak az irodalom- és kultúrtörténeti jellegű kérdéseknek a megválaszolásában, amelyek a szlovák nemzeti öntudatra ébredés időszakához, ill a štúri iskola kérdésköréhez kapcsolódtak. A vonatkozó ismeretkörre két válaszadós kérdés kérdezett rá a tesztben. A tanulók 89 és 95%-ban válaszolták meg őket helyesen. Gyengébb teljesítményt nyújtottak a tanulók szövegértésben, illetve grammatikai jelenség felismerésében, megnevezésében. Az egyik tesztkérdés elvárt válaszában előfordult a Slovenské národné divadlo (Szlovák Nemzeti Színház) intézménynév. Meglepő adatnak tűnik, hogy viszonylag nagy százalékban (19,5%) nem a standard helyesírási formát tüntették fel az érettségizők. A leggyakrabban előforduló, a standardtól eltérő forma a következő volt: Slovenské Národné Divadlo. A tulajdonnév helyesírásában tapasztalható bizonytalanság a nyelvi interferencia megnyilvánulása. 4.2. B szinten (100 tesztből álló, véletlenszerűen kiválasztott minta alapján) az A szinthez képest gyengébben, de még mindig jól teljesítettek a tanulók azoknak az irodalom- és kultúrtörténeti jellegű kérdéseknek a megválaszolásában, amelyek a szlovák nemzeti öntudatra ébredés időszakához, ill. a štúri iskola kérdésköréhez kapcsolódtak. A vonatkozó ismeretkörre két válaszadós kérdés kérdezett rá a tesztben. A két kérdés hasonló, de kevésbé igényes volt, mint az A szint esetében. A tanulók 83 és 92%-ban válaszolták meg őket helyesen. Ez annak köszönhető, hogy a témakörre a középiskolában nagy hangsúlyt fektetnek. Érdekes összefüggés tapasztalható a faktografíkus ismereteket és a másodnyelvbeli kifejezőkészséget felmérő kompetenciákat érintő kérdések megválaszolásában. Az utóbb említett csoportba tartozó kérdéseket jól megválaszoló tanulók az egyszerű, a tények ismeretét feltételező kérdéseket viszonylag gyakran nem válaszolták meg. Például a tanulók egy csoportja megfelelően tüntette fel néhány rendhagyó ragozású ige felszólitó módú alakjait (pl. ísť-choď »menni-menj«). Ez a magyar tannyelvű iskolába járó diákok számára viszonylag nehéz kérdésnek számít. Ugyanakkor azonban egyszerű tárgyi ismereteket feltételező kérdésekre (ki a szerzője egy adott műnek) nem válaszoltak. A csoportba tartozó tanulók félévi bizonyítványbeli osztályzata több esetben is gyengébb volt. Vélhetően arról van szó, hogy 5. Szlovákiában a pedagógiai méréseket 2008 augusztusáig az Állami Pedagógiai Intézet végezte. Jelenleg az intézmény kettéválásával új intézmény, a Nemzeti és Nemzetközi Mérések Intézete végzi ezt a feladatot.
