Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - Nevek és névhasználat
Magyar névtani kutatások Szlovákiában 471 vi kifejezőeszköz) szerint elemzi. A családneveket az állami anyakönyvezés kezdetétől (1896-tól) 1999 végéig vizsgálja. A Nyelvek és kultúrák vonzásában (Vörös 2011) az előző munkának szerves folytatása és kiegészítője, hiszen ugyanannak a négy településnek és időszaknak a keresztnevei állnak vizsgálatai középpontjában. A keresztneveket a szerző olyan kulturális képződményként mutatja be, amelyek népek, társadalmak, műveltségek, hagyományok évszázados kapcsolatrendszere által nyerték el az egyes nyelvekben mai formájukat. Ennek következtében zárványként őrzik mindazt, ami az idők során az őket használó közösségekben végbement. A családnevek kérdéskörével más szerzők is foglalkoztak. A magyar szlovák -cseh családneveket Ligárt Krisztina (2006) hasonlítja össze, a hetényi családneveket Petres Sándor (2006), a zoboraljikat Sándor Anna (2006) elemzi, Presinszky Károly (2005, 2006) a családnévhasználat és nyelvjárás összefüggéseiről ír. A keresztnévhasználat sajátosságaival több szerző is foglalkozott egy-egy településen: Martoson Truglyné Gergely Katalin (1992), NagykérenN. Császi Ildikó (1995, 1997b), Kéménden Vörös Júlia (1996), Kolonban Sándor Anna (1999), Diósförgepatonyban és Nagycétényben Vörös Ferenc (1999a). A keresztnévadás és identitás összefüggéseit Vörös Ferenc (1997) tárgyalta. A gyermekek, iskolások kereszt- és beceneveit Köbölkúton Gedai Borbála (1977), Párkányban Rigler János (1980), Nagykéren N. Császi Ildikó (1997b) vizsgálta. Bauko János a nyitrai egyetemisták névhasználatával, névattitűdjével foglalkozott (Bauko 2003a, 2004b, 2009a,e). Pilecky Marcell egy zoboralji község, Bars - lédec ragadványneveit gyűjtötte össze. A szlovák nyelvi hatás itt erőteljesebben mutatkozik a névanyagban. A szerző megállapítja, hogy a ra - gadványnévadás alakulására a társadalmi-szociológiai körülmények megváltozásán kívül a község nyelvi homogenitásának megszűnése is hatással volt. Egy másik zoboralji falu névanyagával foglalkozott Sándor Anna Kolon ragadványnevei című tanulmányában, amely a miskolci V. Magyar Névtudományi Konferencián hangzott el 1995-ben. A szerző vizsgálja az egyes személynévtípusok egymásra hatását, a ragadványnevek expresszivitását, alaki viselkedését, szófajiságát, lexikológiai sajátosságait, eredetét, öröklődését és a névadás indítékait. A szlovákiai magyar ragadványnév-kutatásokat Bauko János Ragadványnév-vizsgálatok kétnyelvű környezetben. Négy szlovákiai magyar település ragadványnévrendszere című könyve foglalja össze (1. Bauko 2009d: 28-37). A szerző az elméleti részben a ragadványnév kialakulásával, fogalmával, a személynevek történetében és rendszerében elfoglalt helyével foglalkozik. A magyar ragadványnév-kutatások vázlatos történetét alapvetően időrendi sorrendben tekinti át. A felnőttek ragadványnévanyagát elemző tanulmányokon túl a diákragadványneveket tárgyaló írásokkal is foglalkozik. A szlovákiai magyar vonatkozású ragadványnév-kutatásokat önálló fejezetben foglalja össze. Kutatása célja elsődlegesen a szlovákiai magyarok ragadványnév-használatának tüzetesebb vizsgálata. Négy szlovákiai magyar településen (Búcs, Dunamocs, Hetény, Izsa) gyűjtötte a névanyagot. A ragadványnevek állományára, nyelvi milyenségére hatással van a magyar-szlovák kétnyelvű környezet, ezért a névanyagban fellelhető kontaktusjelenségeket is vizsgálja. Elsősorban a felnőttek névhasználatával foglalkozik, de a diákok névadási szokásait is érinti. Mind a diakrón, mind a szinkrón névanyagot elemzi. Vizsgálja az Írott forrásokban található írásbeli ragadványneveket, az élőnyelvben használatos ragadványnevek névadási indítékait, a névanyagban fellelhető szociolingvisztikai, dialektológiai, etimológiai, névélettani, szófajtani, morfológiai, stilisztikai sajátosságokat. Összeveti a felnőttek és diákok névanyagát, s rámutat a két korosztály ragadványnevei közötti különbségekre, az eltérő névadási és névhasználati sajátosságokra. Az egyes falvak névadási, -használati szokásait összehasonlítja, a
