Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - Nyelvi jogok, nyelvpolitika
46 Misad Katalin Az elemzésben főként a fordítások mondat - struktúráját, valamint lexikai és grammatikai jellemzőiket tekintjük át. 1. A mondatok struktúrája A fordító a legegyszerűbb szlovák mondat magyarra való fordításakor is bonyolult műveletsort végez: azon kívül, hogy a forrásnyelvi lexikai egységeket célnyelviekkel kell helyettesítenie, át kell rendeznie a mondat szerkezetét, meg kell változtatnia a szórendet stb. (lásd Klaudy 1997: 103). A vizsgált önkormányzati hivatalnak azonban nincs hivatásos fordítója - mint ahogy a többinek sem -, s általában arra sincs ideje, módja s igénye, hogy hivatásos nyelvi közvetítőhöz forduljon, ezért az önkormányzati dolgozók mindegyike potenciális fordító. Mivel sohasem tanultak fordításelméletet és -gyakorlatot, sőt magyar nyelvészeti tanulmányokat sem folytattak, a mondatot még csak grammatikai szinten sem tagolják, hanem leforditják, ahogy tudják: leggyakrabban szó szerint. A szlovákiai magyar hivatali szövegekben a forrásnyelvi (szlovák) mondatok határának megváltoztatására csak ritkán kerül sor. A célnyelvi (magyar) mondat szinte kivétel nélkül ugyanannyi egységből áll, mint az eredeti, annak ellenére, hogy a mondatok belső tagoltsága a szlovák és a magyar nyelvben eltérő. Az alábbi példák a sztereotip fordítás tipikus szerkesztési módját szemléltetik: a) ’’Mestský úrad môže za účelom zásobovania, na základe žiadosti prideliť primeraný počet vyhradených parkovacích miest bez celoročného poplatku. ” ..A városi hivatal a közellátás biztosítása érdekében, kérelem alapján megfelelő számú fenntartott parkolóhelyet biztosíthat éves bérlet nélkül is. b) „ V zmysle uznesenia vedenia Klubu dôchodcov zriadeného Mestským úradom v ... sa obraciame na Vás so žiadosťou o finančný príspevok. ” „A ... Városi Hivatal által működtetett nyugdíjasklub vezetősége határozatának értelmében fordulunk ezennel Önökhöz pénzügyi hozzájárulás tárgyában. " c) „ V zmysle zákona č. 369/1990 o obecnom zriadení v znení neskorších predpisov pozývam Vás na 15. rokovanie Mestského zastupiteľstva v .... ktoré sa koná 6. marca 2001 t. j. v stredu o 13. 00 hodine vo veľkej zasadačke Mestského úradu v ... " „A községekről szóló 369/1990 sz. törvény és ennek későbbi előírásainak értelmében ezennel meghívom Önt a ...Városi Képviselőtestület 15. ülésére, amelyre 2001. március 6-án, azaz szerdán 13. 00 órakor kerül sor a ... Városi Hivatal nagytermében. ” 2. Lexikai jellemzők A lexikai fordítási műveletek végzésekor a fordító nem tesz mást, mint a forrásnyelvi szót felcseréli az azonos jelentésű célnyelvi szóval. Ez azonban nem olyan egyszerű feladat, hiszen nincs két olyan nyelv, amelyekben a forrásnyelvi szó jelentése teljes mértékben egybeesne a célnyelviével. (Klaudy 1994: 106). A vizsgált szövegek szóhasználata esetünkben egyrészt nagymértékben eltér az ilyen jellegű magyarországi szövegekétől, másrészt pedig bizonyos fogalmak magyar megnevezése nagyfokú ingadozást mutat bennük. Emellett a szlovákiai magyar beszélőközösség számára számos magyarországi terminus teljesen ismeretlen, holott a megnevezett fogalom nálunk is létezik, pl.: jövedéki adó, üzembentartási díj (tévé, rádió esetében). Előfordul, hogy az elemzett szövegekben a szlovák hatásra alakult szlovákiai magyar szó és a magyarországi terminus váltakozva fordul elő még ugyanazon szövegen belül is, pl.: a hozzáadottérték-adó és az általános forgalmi adó. A szöveg egészének tekintetében azonban az a legzavaróbb, amikor ugyanannak a fogalomnak a megnevezése a szlovákiai magyar szövegekben különböző változatokban fordul elő, pl.: a magyarországi társadalombiztosítási járulék fogalomnak az alábbi
