Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - Nyelvi jogok, nyelvpolitika
A magyar mint kisebbségi nyelv... 45 ilyen szövegekkel, de véleményük szerint „kellene, hogy legyenek, bár ők nem igénylik, s ha valaki nem tudja kitölteni a szlovák nyelvű nyomtatványt, annak segítenek”. Egyikük azonban körbetelefonálta a többi irodát, s kiderült, hogy „az egyik osztályvezetőnek van egy CD-je, amelyen vannak ilyen szövegek, de mivel idáig senki sem kérte őket, még az osztályvezető sem tudja, milyen szövegeket tartalmaz pontosan a CD”. Az írott nyelvi korpusz vizsgálata A vizsgálat tárgyát a dunaszerdahelyi önkormányzati hivatalban felgyüjtött szlovák nyelvű hivatali szövegek és ezek magyar fordításai képezik. A szövegek a hivatalosság különböző szintjeit képviselik, közös jegyük, hogy kivétel nélkül kétnyelvüek, hogy minden esetben a szlovák nyelvű az eredeti szöveg, a magyar pedig ennek fordításaként keletkezett. A szlovákiai magyar nyelvhasználattal foglalkozó szakirodalomban többször felmerült már a rétegnyelvek fejletlenségének problémája. Jakab István több mint harminc évvel ezelőtt - a kassai Kazinczy Napokon elhangzott előadásában - a nyelvművelés egyik fő feladatként jelölte meg a „fejlődésben lemaradt belső nyelvtípus, stílusszint, stílusréteg, csoportnyelvi szókészlet stb. fejlődésének elősegítését” (1976: 176); Deme László pedig egy korábbi munkájában utalt arra, hogy Szlová - kiában leginkább a szakmai és a társadalmiállamigazgatási vonatkozású nyelvi rétegekben adódnak nyelvhasználati problémák (1970: 101). A fentiekben - többek között a magyar nyelv hivatali használatával kapcsolatban - felvázolt problémák természetesek, hiszen Szlovákiában a szaknyelvi kifejezésmódot befolyásolja a helyzet és a közeg, amelyben gondolataink kifejezésre jutnak. A hivatali nyelvhasználatban gyakori kölcsönszavak, a standardtól eltérő alak- és mondattani jelenségek is a kétnyelvűségi helyzet következményei. A magyar nyelvű hivatali szövegek megfogalmazója többnyire szlovák nyelven szerzett képesítést, s munkaköréből adódóan naponta kapcsolatban van a szlovák nyelvvel. Érthető, hogy amikor a mindennapi kommunikáció körén kívül álló gondolatok kifejezésével küszködik, mintát keres. A példa, amely utánzásra ösztönzi, általában a már meglévő szlovák nyelvű szöveg. A fogalmazó ezt fordítja magyarra, nemigen törődve azzal, hogy a fogalmazvány nyelvezete megfelel-e a magyarországi standardnak, s hogy megfelelően alkalmazza-e az adott szakterület terminológiáját. Ha nem ismeri a szlovák terminusok magyar megfelelőit, kezébe veszi a szakszókincs tekintetében igencsak hiányos szlovák-magyar kéziszótárt, s ha megtalálja benne a keresett fogalmat, kiválaszt egyet - nem biztos, hogy a jót - a feltüntetett megfeleltetések közül. Ha pedig nem leli a szótárban a keresett kifejezést, egyszerűen lefordítja a szlovák szöveget, ahogyan tudja: vagyis mind a szóhasználatban, mind a mondatszerkesztésben a szlovák mintát követi (vö. Misad 1998: 51). A szlovákiai magyar hivatali nyelvhasználat specifikumait tehát a fordításban kell keresnünk. A szlovák nyelvű szöveget gyakran felsőbb utasításra magyarra átültető „fordítók” nem tanultak fordításelméletet, sőt általában nyelvészeti alapismereteket sem szereztek. Mivel tehát nem szakképzett fordítókról van szó, interlineárisan ültetik át szlovákból magyarra a szövegeket, nem szegmentálnak minimális fordítási egységekre. Vagy a szó szintjén, vagy a morfémák szintjén fordítanak, nem ügyelve az ekvivalenciára, azaz a forrásnyelvi és a célnyelvi szöveg egyenértékűségére. A fordításkor alkalmazott műveleteket azonban nem a két nyelv lexikai és grammatikai rendszerének különbségei diktálják elsősorban, hanem a mondat szerkezetének megőrzése (vö. Klaudy 1994: 68). Az összevetés során mindenekelőtt arra szeretnénk választ kapni, vajon elvégzik-e a fordításkor szükségszerű átváltási műveleteket a magyar nyelvű szövegek megfogalmazói. A vizsgált anyag ún. párhuzamos korpusz, amely tartalmazza az eredeti szlovák nyelvű szöveget, valamint annak magyar nyelvű megfeleltetését.
