Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - Nevek és névhasználat
Magyar helynevek — szlovák térképek... 453 az idegen szó motivációjának és/vagy nyelvtani megformáltságának a hatása. Az Ipoly mentén 261 nevet vizsgáltam ebben a kategóriában, tehát elmondható, hogy a terület helyneveinek szlovák változatai 77,42%-ban tükörfordítással keletkeztek. A zoboralji helynevek közül 179-et soroltam ide, ami 94,69%-ot jelent. l.l.Tükörszavak (kalkok) Tükörszóként kezeltem azokat a névpárokat, amelyek között nincs jelentésbeli különbség, és a grammatikai megformáltságbeli eltérések is elhanyagolhatók. A legtöbb esetben a nemek konkretizálódásáról beszélhetünk (pl. Ganádi rét —> Ganádska lúka). Az Alsó-Ipoly mentén 136 tükörkifejezést találtam a vizsgált névanyagban (pl. Alsó rétek —> Dolné lúky, Czigány és Páka harasz —> Cigánska chrasť2 3, Egeres —» (Myšička) : Jel - sava : Jelšovka, Felső berek1 —► Horný luh, Kö - zép dűlő —* Stredný hon, Parlagoldal —> Úhorová strana), míg Zoboraljáról 118 földrajzi név került ebbe a kategóriába (Alsó telkek —> Dolné funduše, Erdő dűlő —> Lesný hon, Hegyes —» Spiciak, Mogyorós —* Lieškovište, Rétek —> Lúky, Úrbéri legelő —> Urbársky pasienok). A folyam, folyó, patak földrajzi köznév a szlovák fordítások egy részében nem jelenik meg (pl. Duna folyam —* Dunaj, Ipoly folyó : —> Ipeľ). Megállapítható, hogy az említett köznevek az adott magyar helynevekben értelmezőszerü utótagok, amelyek nem szerves részei a névnek. Térképészeti bejegyzésekről, névfunkciójú megnevezésekről van szó, melyek az élőnyelvi alakban nem fordulnak elő. A fordító a célnyelvbe történő átváltáskor kiemelte a szerkezetből a tényleges nevet, mert valószínűleg észlelte a szerkezet mesterséges voltát. A szlovák fordítás kevésbé specifikus, tehát mintegy „tágabb jelentésű”. A szlovák változatok egyfajta jelentéskihagyások, implicitációs fordítási eljárás nyomán keletkeztek. A fordító a valóságban használt elnevezéseket vette alapul, mindebből az következik, hogy nem a grammatikai szerkezet megváltoz(tat)ásáról van szó. 1.2. Formaváltás A fordítás folyamán grammatikai formaváltás történt, mely jelentéstani szempontból elhanyagolható, számottevő jelentésbeli eltérés nincs, de a grammatikai megformáltságbeli különbség szembetűnő. A két nyelvnek nem mindig izomorf a szerkezete, ill. mások a hagyományos névformák. Pl. a felé utótagúaknak a szlovákban do elöljárósak felelnek meg. Ilyen értelemben véve nincs is köztük jelentéskülönbség, csak megformáltságbeli különbség. Számos esetben előfordul, hogy számbeli eltérés van a magyar és a szlovák változat között. Ezeket azonban nem mindig együtt vizsgálom: külön csoportot alkotnak a csak számbeli eltéréseket mutató névpárok, míg a többi esetben más grammatikai megformáltságbeli különbség is van. Az Alsó-Ipoly menti anyagból 80, Zoboraljáról 36 névpár került ide. 1.2.1. Számbeli eltérés Az Ipoly mentén 22, Zoboralján pedig 20 esetben csupán számbeli eltérés van a magyar, ill. a szlovák változat között. Kétféle típust különböztettem meg. Az egyik esetében az egyes számú magyar név 2. A PM-térképen szereplő adat térképészeti „összevont” alak (KI: Czigány Haraszí, K2: Czigány haraszt, Bv: Czigány haraszt, Pesty: Czigány haraszt, PM: Czigány és Páka harasz, ZM: Cigánska chrasť, E: 0), melynek a fordító csak az egyik összetevőjét fordította le tükörkifejezésként. 3. A vizsgált nevek között a berek szlovák fordításaként a háj, húština, kružina, luh kifejezések fordulnak elő. Ezek tulajdonképpen megfelelői a magyar szónak, hiszen bokrokkal, fákkal benőtt, ligetes területet jelentenek. A szlovák kifejezések bizonyos mértékben bővítik a berek jelentését, tehát generalizálódásról is beszélhetünk.
