Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - Kétnyelvű nyelvhasználat
402 Vančoné Kremmer Ildikó az utóbbiak már csak passzív kétnyelvűség, esetleg egynyelvüség alakul ki. Kisebbségi helyzetben ez tapasztalati tény. A későbbi gyermek születéséig, gyermekkori nyelvelsajátításának befejezéséig ugyanis a családon belül eldől a nyelvhasználat kérdése, kialakul egyfajta nyelvi „modus vivendi”, amely a nagyobb, vagyis a korábban született gyermekek esetében a családi nyelvválasztás szempontjából még ingadozhat, s ez lehetővé teszi, hogy az idősebb testvérek mindkét nyelvet elsajátitsák. Nemzetiségek esetében a nyelvvisszaszorulás általában a kisebbségi nyelv rovására történik. A gyermeki kétnyelvűség létrejöttét és fennmaradását befolyásoló faktorok száma valószínűleg korlátlan, ahány család, közösség, lelki és szociális alkat, annyi megvalósulás lehetséges (Bartha 1999: 175; Hoffman 1991: 40-46). Az egyes kétnyelvűségi esettanulmányok eredményeit tekintetbe véve általánosan elmondható, hogy két nyelv szimultán elsajátítása során összességében mindenképpen a nyelvi inputé, illetve mint Romaine (1989) hangsúlyozza, az input minőségéé a meghatározó szerep. HIVATKOZÁSOK Bartha Csilla 1992. A nyelvek közötti érintkezés univerzáléi. (Néhány adalék a kódváltás kérdésköréhez). Kozocsa Sándor Géza - Laczkó Krisztina (szerk.) Emlékkönyv Rácz Endre hetvenedik születésnapjára. Budapest. 19-28. Bartha Csilla 1999. A kétnyelvűség alapkérdései. Beszélők és közösségek. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Bartha Csilla 2002. Nyelvhasználat, nyelvmegtartás, nyelvcsere amerikai magyar közösségekben. Kovács Nóra - Szarka László (szerk.) Tér és terep. Tanulmányok az etnicitás és az identitás kérdésköréből. Budapest: Akadémiai Kiadó. 111-136. Bloomfield, Leonard 1933. Language. New York: Holt, Rinehart and Winston. De Houwer, Annick 1995. Bilingual language acquisition. P. Fletcher - B. MacWhinney (szerk.) The handbook of child language. Oxford: UK. Blackwell. 219-250. Deuchar, Margaret - Suzanne Quay 2000. Bilingual acquisition: Theoretical implications of a case study. New York: Oxford University Press. Diebold, Richard 1961. Incipient bilingualism. Language 37, 97 112. Doyle A. M. - Champagne, M., - Segalowitz, N. 1978. Some issues on the assessment of linguistic consequences of early bilingualism. M. Paradis (szerk.) Aspects of bilingualism. Columbia: SC. Hornbeam Press. 13-20. Fletcher, Paul - MacWhinney, Brian (szerk.) 1995. The Handbook of Child Language. Oxford: Blackwell. Gass, Kate van 2002. Grammatical constraints on intra sentential code switching: evidence from English-Afrikaans code switching. Focus on second language acqusition and code switching. SPIL Plus volume 31, 91- 113. Gósy Mária 1978. Szavak és toldalékok hangalaki jellemzői. Magyar Fonetikai Füzetek 2. Budapest. Gósy Mária 1999. Pszicholingvisztika. Budapest: Corvina Kiadó. Gósy Mária 2005. Pszicholingvisztika. Budapest: Osiris Kiadó. Grosjean, Francois 1982. Life with Two Languages: An Introduction to Bilingualism. Cambridge, Massachusetts & London, England: Harvard University Press. Grosjean, Francois 1992. Another View of Bilingualism. Harris, R.J. (szerk.). Cognitive Processing in Bilinguals. Amsterdam: Elsevier Science Publications. 51-62. Harding, Edith - Riley, Philip 1986. The Bilingual Family. Cambridge. Hoffmann, Charlotte 1991. An Introduction to Bilingualism. London and New York: Longman. Karmacsi Zoltán 2007. Kétnyelvűség és nyelvelsajátítás. Ungvár: Poliprint. Labov, William 1972. The Study of Language in its Social Context. J. B. Pride - J. Holmes (szerk.). Sociolingvistics. Aylusbury/ Brucks. 180-202. Labov, William 1984. Field Methods of the Project on Linguistic Change and Variation. Baugh, John - Joel Sherzer (szerk.) Language in Use: Readings in Sociolinguistics. Englewood Cliffs, N.J.: Prentice-Hall. 28-53.
